A véletlenszerűség megértése elengedhetetlen a modern tudományban – a számítástechnikától és a mérnöki alkalmazásoktól kezdve, a kriptográfián át, egészen az időjárás-előrejelzésig. A való világ modellezéséhez, algoritmusok fejlesztéséhez és a bizonytalan helyzetek kimenetelének becsléséhez mind szükségünk van rá. A kvantumszámítógépek számára is kulcsfontosságú a véletlenszerűség, de ez eddig rengeteg műveletet igényelt.
A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói azonban Thomas Schuster vezetésével kimutatták, hogy a kvantumszámítógépek meglepően egyszerűen generálnak véletlenszerűséget. Ez jó hír, hiszen így ezek a gépek gyorsabbak és hatékonyabbak lehetnek.
Új keverési technika a kvantumvilágban
A hagyományos számítógépek bitekben tárolják az információt, szemben a kvantumbitek (qubit) világával. A qubiteket véletlenszerűen összekeverni olyan, mint kártyapaklit keverni: minél több van, annál bonyolultabb, ráadásul a túl sok keverés tönkreteheti a kényes kvantumállapotot. Ezért eddig úgy tartották, hogy csak kis méretű kvantumszámítógépek képesek alkalmazni a véletlenszerűséget.
A Caltech kutatói azonban matematikailag igazolták, hogy ha egy qubitcsoportot kisebb blokkokra osztanak, és mindegyik blokkon belül végrehajtják a keverést, majd ezeket összerakják, akkor kevesebb keveréssel is elérhető ugyanaz a véletlenszerű eloszlás. Ezzel a módszerrel nagyobb kvantumrendszereken is egyszerűbben hozhatók létre véletlenszerű konfigurációk, ami hozzájárulhat még hatékonyabb gépek készítéséhez – például kriptográfiai vagy szimulációs célokra.
Mélyebb filozófiai kérdések
A kutatók szerint eredményük arra utal, hogy természeti megfigyeléseinknek is vannak határai, hiszen a kvantumrendszerek rendkívül gyorsan elrejtik az információt. Ez felveti a kérdést: vajon tényleg megismerhető a világ lényege? Lehet, hogy még a modern mesterséges intelligencia számára sem lesz minden átlátható.
Az amerikai LexisNexis, a világ egyik legnagyobb elemzőcége, nemrég elismerte, hogy adatlopás áldozatává vált, ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a hackerek csak elavult, lényegtelen adatokat szereztek meg...
📞 Érdemes megvizsgálni, hogy a hazai AT&T-felhasználók számára ténylegesen előrelépés-e a szolgáltató most bejelentett új mobilcsomag-választéka, vagy csak újracsomagolt, jól ismert konstrukciókról van szó...
🤓 A kiberbiztonság új korszaka bontakozik ki, ahol az önállóan cselekvő mesterséges intelligencia (MI) ügynökök alapjaiban változtatják meg az erőviszonyokat...
A Google közelgő laptopplatformja, az Aluminium OS, 2026-ban debütálhat, és komoly hangsúlyt helyez a modern munkafolyamatokra és a termelékenységre...
Egy francia egészségügyi szoftvercég, a Cegedim Santé rendszerét súlyos, célzott kibertámadás érte, amely során érzékeny betegadatok milliói kerültek veszélybe...
Továbbá a téli reggelek egyik legnagyobb bosszúsága az elektromos autók tulajdonosai számára, amikor hirtelen, drasztikusan lecsökken járművük hatótávolsága...
Az Apple legújabb fejlesztése, az M5 Pro és M5 Max, új szintre emeli a MacBook Pro teljesítményét: a világ jelenlegi legfejlettebb professzionális laptopprocesszorai mutatkoznak be...
🔏 Érdekes felvetés, hogy a legújabb kibertámadások éppen egy régóta elfogadott, megbízhatónak vélt technológiai szabvány, az OAuth hibakezelésében rejlő hiányosságokat használják ki...
Annak vizsgálatára, hogy az érzelmi kötődés mennyire alapvető szükséglet: egy Japánban élő, Punch nevű hím makákó története bejárta a világot, miután anyja elhagyta őt, később pedig társai is kirekesztették az Ichikawa City Állatkertben...
A mai Magyarország területén, az újkőkorszakban élt emberek temetkezési szokásai és munkaelosztása jóval árnyaltabb képet mutatnak, mint azt sokáig gondoltuk...
Felmerül a kérdés, hogy a James Webb űrteleszkóp új felfedezései vajon választ adnak-e arra, hogyan születtek az univerzum első óriáscsillagai, és miként jöttek létre a legelső szupermasszív fekete lyukak...
Egy lényeges szempont, hogy a Yellowstone Nemzeti Parkban a farkasok és a pumák között állandó a feszültség, de ennek oka nem feltétlenül az, amire elsőre gondolnánk...
A kutatóknak sikerült feltárniuk, miért képesek bizonyos agysejtek sokkal jobban ellenállni az Alzheimer-kór egyik fő károsító tényezőjének, a toxikus tau fehérjének, mint mások...
