Az MI egyre többet hibázik, de tesztelni luxus?

Az MI egyre többet hibázik, de tesztelni luxus?
Az MI (mesterséges intelligencia) használatának rohamos terjedésével egyre több esetben derül ki, hogy a rendszerek kártékony vagy érzékeny tartalmat generálnak. Ezek között szerepel gyűlöletbeszéd, szerzői jogokat sértő anyagok vagy szexuálisan explicit tartalom is. A problémát tovább súlyosbítja, hogy sem a szabályozás, sem a modellek tesztelése nem tart lépést a technológia fejlődésével. Az MI viselkedésének irányítása régóta nehéz feladat, és a megoldás — ahogy az elmúlt másfél évtized kutatásai is mutatják — továbbra is várat magára.

Hogyan teszteljük az MI-t?

Komoly gondot jelent, hogy nincs elegendő szakember, aki az MI hibákat — amit a szakmában hibakeresésnek (red teaming) neveznek — profi módon vizsgálja. Bár egyre több startup alkalmaz belső vagy szerződéses tesztelőket, a szakértők szerint szükség lenne arra is, hogy hétköznapi felhasználók, újságírók, kutatók és etikus hackerek is hozzáférhessenek a rendszerekhez. Sok esetben a modellek olyan hibákat generálnak, amelyek felismeréséhez jogi, orvosi vagy tudományos végzettségre van szükség; egy átlagos felhasználó gyakran nem tudja eldönteni, hogy tényleg hibáról van-e szó.

Az MI hibák standardizált jelentése, az információk megosztása, sőt, az ilyen hibák megtalálásáért járó jutalmak bevezetése hatékonyabbá tenné a védelmet. Ez a megközelítés más IT-biztonsági területeken már bevált.

Ipágarági példák: Holdraszállás projekt (Project Moonshot)

A Holdraszállás projekt (Project Moonshot) nevű kezdeményezés Szingapúrban indult, és a nagyvállalatok – például az IBM – is csatlakoztak hozzá. Az eszköztár célja, hogy átfogóan tesztelje az MI-rendszereket: szabványos összehasonlításokat, hibakeresést, gyorsteszteket kínál, ráadásul bárki kipróbálhatja, vagyis nem zárják ki a külső tesztelőket sem. A program bevezetését vegyesen fogadták, de a startupok többsége már most is használja. A jövőben iparágra szabott, többnyelvű és kulturálisan érzékeny tesztelési lehetőségeket terveznek, amelyek tovább növelik a biztonságot.

Miért kell gyógyszergyári szintű tesztelés?

A jelenlegi gyakorlattal szemben, ahol a tech cégek megfelelő előzetes ellenőrzés nélkül teszik elérhetővé az új MI-modelleket, egy vezető statisztikai professzor szerint szigorú, gyógyszeripari szintű jóváhagyási eljárásra lenne szükség. Egy új gyógyszert vagy repülőgépet csak több hónapos komoly tesztelés után lehet forgalomba hozni, ezzel szemben az MI-modellekkel szemben nincsenek ilyen elvárások.

A jövőben érdemesebb lehet olyan MI-rendszereket fejleszteni, amelyek konkrét feladatokra készülnek, nem pedig mindenhez „is” értenek — hiszen minél általánosabb egy modell, annál több hibalehetőséget kell előre látni, ami szinte lehetetlen.

A cégeknek nem szabad túl magabiztosnak lenniük a védelmi rendszereikkel kapcsolatban, hiszen a nagy, általános modelleknél szinte lehetetlen meghatározni, hogy pontosan mi számít biztonságosnak vagy veszélyesnek.

2025, adminboss, www.cnbc.com alapján

  • Te mit gondolsz, be kellene-e minden új MI-modellt szigorúan tesztelni, mielőtt elérhetővé válik?
  • Te mit tettél volna, ha felelős lettél volna egy olyan MI bevezetéséért, amely később káros tartalmat generál?




Legfrissebb posztok