Szerzői jog és MI – meddig mehetnek el?
A pert Andrea Bartz, Charles Graeber és Kirk Wallace Johnson szerzők indították, miután az Anthropic engedély nélkül használta fel műveiket Claude nevű chatbotja betanításához. Bár az MI-tréning során bizonyos, jogszerűen megszerzett könyveket szabad használni az úgynevezett “fair use” (méltányos használat) szabályai szerint, az Anthropic valójában illegálisan letöltött, kalózoldalakról származó köteteket is felhasznált.
A bíróság előzetesen már kimondta, hogy jogsértő módon történt a könyvek beszerzése. A per decemberben indult volna, ám a startup most hajlandó 3000 dollárt (mintegy 1,08 millió forintot) fizetni minden egyes felhasznált könyv után, összesen mintegy 500 ezer kötetre vonatkozóan. Emellett vállalta a kalóz anyagokat tartalmazó adathalmazok megsemmisítését is.
Minta lehet más MI-perekhez
Ez a megegyezés mérföldkőnek számít, hiszen az MI-cégek eddig gyakran értelmezték saját javukra a szerzői jogot az adatgyűjtéskor. Az utóbbi években egymás után indultak perek, írók szervezetei pedig közös levélben követelték a nagy MI-vállalatoktól, hogy csak szerzői jóváhagyással használhassák fel az alkotásokat. Több mint 15 ezer szerző, köztük Nora Roberts is támogatta a kezdeményezést, hangsúlyozva: ha az alkotók nem kapnak tisztességes díjazást, nem tudnak új műveket létrehozni.
Jelenleg az OpenAI és a Meta ellen is folyamatban vannak hasonló perek, ám ott a bíróság még nem döntött érdemben. A mostani megállapodás végleges jóváhagyásáról hétfőn dönt a bíró, de az ügy akár új korszakot is nyithat az MI és a szerzők jogi viszonyában.
