Valóság vagy manipuláció?
A legnépszerűbb platformokon – legyen szó Facebookról, TikTokról, Instagramról vagy X-ről – főként Alex Pretti utolsó pillanatait ábrázoló felvételek terjednek, amelyeket MI-vel módosítottak. A képeken például Pretti éppen összeesik, miközben egy ICE-ügynök fegyvert fog a hátára – de az MI által generált torzítás miatt az ügynök például fej nélkül jelenik meg. Egy ilyen képet még az amerikai szenátusban is kivetítettek, mielőtt észrevették volna, hogy manipulált. Elképzelhető, hogy sokan – még hivatalos körökben is – anélkül osztanak meg ilyen tartalmakat, hogy felfognák: ezek nem a valóságot tükrözik.
Hazugságok tömegtermelése
Több felvételről is utólag derült ki, hogy MI módosította őket. Volt, amelyik videó formájában jelent meg TikTokon, mások Facebookon; az egyik ilyen klip például több mint 44 millió megtekintést ért el. Ettől függetlenül a közösségi hálózatok algoritmusai csak utólag jelzik címkékkel, hogy az adott anyag MI-vel készült vagy módosított. Arra pedig továbbra sem derült fény, hogy az ICE-ügynök végül elsütötte-e a fegyverét.
A deepfake-jelenség veszélyei
Ben Colman, egy deepfake-detektáló cég vezetője szerint az ilyen képek aránya radikálisan megnőtt az elmúlt hónapokban. Gyakran próbálnak ezzel például homályos, szemcsés eredeti képekből „új” információt kinyerni, de a végeredmény vagy csak primitív utánzat, vagy teljes kitaláció – és nem hozza közelebb a nézőt a valósághoz. Erre utal többek között az, hogy egy-egy ilyen népszerű hamis fotón egyes szereplők (például rendőrök) testrészei teljesen hiányoznak.
Ugyanakkor már az is előfordul, hogy valós felvételeket minősítenek hamisnak csak azért, mert úgy gondolják, hogy MI készítette őket. Elképzelhető, hogy ezzel akár a felelősségre vonást is megpróbálják elkerülni a hivatalos szervek.
Bizalmatlanság és káosz
A médiafogyasztók számára szinte lehetetlen felismerni, hogy egy tartalom eredeti-e, vagy MI-vel módosított. Az X platform MI-asszisztense, Grok például maga sem tud megbízható választ adni, a felhasználók között pedig rendszeres vita alakul ki arról, hogy egy adott videó valódi vagy sem. Az MI által keltett zűrzavar odáig jutott, hogy még jogilag ellenőrzött tényekről is könnyedén szétterjedhet a kétely, ami súlyosan aláássa a valós események megértését.
Ettől függetlenül a manipulált tartalmak áradása tovább gyorsítja az álhírek, félrevezető információk terjedését – főként olyan ügyekben, amelyek a közvéleményt különösen érzékenyen érintik.
