Madarak: az új ökoszisztéma építőmesterei
Egy friss nemzetközi tanulmány azonban felülírja ezt az elképzelést. Izlandi, magyar és spanyol kutatók kimutatták, hogy Surtsey-n az 1965 óta megfigyelt 78 érdeslevelű növényfaj többsége nélkülözte a hagyományosan fontosnak tekintett repítő- vagy vonzótulajdonságokat. Ehelyett sirályok, ludak és partimadarak hozták el a magokat emésztőrendszerükben vagy ürülékükben. E madarak mozgása révén olyan fajok is eljuthattak a szigetre, amelyek a hagyományos elméletek alapján erre esélytelenek lettek volna, és ők alapozták meg az ifjú vulkanikus sziget élővilágát.
Új szemlélet a növények terjedéséről
Dr. Paweł Wasowicz, a kutatás egyik vezetője szerint ezek az eredmények alapjaiban kérdőjelezik meg a növények elterjedéséről alkotott korábbi nézeteket, és megmutatják, mennyire fontosak az élőlények közötti kapcsolatok. A növények nem önmagukban vándorolnak – követik az élet többi formáját. Dr. Andy Green szerint ez nemcsak az elméleti ökológiát alakítja át, hanem a természetvédelem gyakorlati kérdéseire is hatással lehet, főként a klímaváltozás miatt átalakuló madárvonulási útvonalak fényében.
Evolúció, élő kísérleti terep
Surtsey élő laboratórium: tudósok elsőként tanulmányozhatják, miként születik és fejlődik egy teljes ökoszisztéma. A kutatók szerint a jövő ökológiai modelljeiben nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a valós, élő kapcsolatokat vizsgáló tényezőknek, nem csupán a növényfajok fizikai tulajdonságainak. Hosszú távú vizsgálatokra mindenképp szükség lesz ahhoz, hogy megértsük gyorsan változó bolygónk ökoszisztémáinak jövőjét.
