Prototaxites: se nem növény, se nem gomba?
Ezekre a toronyszerű kövületekre 1855-ben bukkant rá egy kutató, aki néhány évvel később a Prototaxites nevet adta nekik – vagyis „korai tiszafa”. Sokan először fának gondolták, mások gombának vagy moszatnak, de egyik besorolás sem bizonyult meggyőzőnek. Az új tanulmány szerzői most arra jutottak, hogy a Prototaxites valójában teljesen új, eddig ismeretlen életforma lehetett. Így akár a növények, állatok, gombák, protiszták, baktériumok vagy archeák mellett önálló élőlénycsoportként is kezelhetnénk.
Miben különbözött minden mástól?
A Prototaxites belső felépítése fonalas csövekből állt – ez ugyan hasonlít a gombákhoz, de csak első ránézésre. Az új vizsgálatok szerint ezek a csövek szeszélyesen, rendszertelenül ágaztak el, míg a mai gombák hifái rendezettebb mintát mutatnak. Ráadásul hiányzott belőle a kitin, amely pedig minden ismert gomba sejtfalában megtalálható. Így ezek az óriások kívülállók voltak: olyan különálló vonalat képviseltek, amely a ma élő gombáktól teljesen eltért.
Egy biológiai rejtély a múltból
Bár a Prototaxites valószínűleg a mai gombákhoz hasonló módon nyerhetett energiát az elhalt növényi anyagok lebontásából, az ősi Földön alig akadt ilyen szerves anyag. Rejtély, miként voltak képesek mégis ilyen óriási méretűvé válni egy bokros, térdig érő növényzettel borított bolygón. Az biztos: ezek a különös „életoszlopok” a földi élet történetének egyik legizgalmasabb kérdőjelei maradnak.
