Az ismeret csapdája: amikor kevesebb tudás többet árt
A döntéshozatal során gyakran szembesülünk úgynevezett időben összetett problémákkal, ahol egy-egy lépés eredménye csak jóval később, hosszabb távon jelentkezik. Ilyen helyzetekben, például nagyvállalati stratégiák vagy technológiai fejlesztések során, nehéz azonnal megállapítani, hogy egy döntés jó vagy rossz volt-e. Sokan ilyenkor külső forrásokra, szabályokra, mintákra vagy tanácsadók tudására támaszkodnak – de egy új, nemzetközi kutatás szerint ez többet árthat, mint használhat. Az eredmények alapján ugyanis, ha a külső tudás csak részleges vagy hiányos, az rosszabb eredményekhez vezethet, mintha egyáltalán nem vennénk igénybe.
Részleges tudással könnyű eltévedni
A kutatók MI-alapú számítógépes modellekkel szimulálták, hogyan befolyásolja a részleges külső tudás a döntéshozatalt. Kiderült: amikor a külső tudás csak bizonyos helyzetekre vagy lépésekre vonatkozik, a döntéshozók hajlamosak túlértékelni azokat a köztes célokat, amelyekhez ilyen információ kapcsolódik. Ezzel viszont eltéríthetik magukat a valódi, hosszú távú céloktól. Ez a hatás különösen erősen érvényesül elhúzódó következményekkel járó, összetett problémáknál.
Kudarcok a részleges tudás miatt
Jól szemlélteti ezt a BlackBerry Storm (BlackBerry Storm) esete is: a cég felismerte ugyan a piaci igényt az érintőképernyős okostelefonokra, de kevés belső tapasztalata miatt rossz döntéseket hozott, és a termék végül megbukott. Hasonlóképpen jártak nagy gyógyszercégek, mint a Merck vagy a GSK is a COVID–19 vakcinafejlesztésénél: a meglévő, külső tudásuk más vírusok esetére alkalmasnak tűnt, mégsem vált be, így végül leálltak a projekttel.
A kutatók szerint a valós életben – legyen szó gyógyszerfejlesztésről, szervezeti stratégiáról, digitális átalakulásról vagy éppen MI-rendszerek bevezetéséről – a siker kulcsa a külső tudás és a saját tapasztalatok helyes egyensúlya. A legjobb tanulási és innovációs stratégia nem a mindenáron történő külső információkeresés, hanem a helyzethez igazított, belső próbálkozásokkal és visszacsatolásokkal ötvözött haladás. Ez a felismerés a következő 5–10 évben alapjaiban formálhatja át a szervezetek döntéshozatali és tanulási folyamatait.
🌕 Az emberiség kapcsolata a Holddal mindig is rendkívüli jelentőséggel bírt. A Hold nem csupán egy fényes égitest az éjszakai égbolton: évszázadokon át szolgált óraként, irányadóként, istenként és a tudományos felfedezések mozgatórugójaként...
🚀 Az Artemis II küldetés űrhajósai most tényleg mindent visznek: épp a Hold közelében járnak az Orion fedélzetén, készülődnek a hétfői holdközelítésre, és közben elképesztő panorámában gyönyörködnek...
Egy lényeges szempont, hogy a mesterséges intelligencia már most is hatalmas mennyiségű energiát fogyaszt világszerte; az Egyesült Államokban például a teljes áramfogyasztás több mint 10%-át MI-rendszerek és adatközpontok használják el, ami 2024-ben mintegy 415 terawattóra volt...
Elképesztő, hogy még szombat este sem lehet hátradőlni a gép előtt, mert a Fortinet kénytelen volt villámgyorsan kiadni egy javítást a FortiClient Enterprise Management Serverhez tartozó kritikus biztonsági rés miatt...
Továbbá a MoonRF nevű nyílt forráskódú kezdeményezés lehetővé teszi bárki számára, hogy a világ bármely pontjáról, akár a Hold segítségével lépjen kapcsolatba másokkal...
Viharos fordulók, mérföldkő technológiák és sorsfordító csaták: ezen a napon Julius Caesar döntő győzelmet aratott Thapsusnál, Gandhi elindította a Sómenetet, és Németország megtámadta Jugoszláviát és Görögországot...
💫 A 2020-as évek közepére rendkívül felgyorsult a mesterséges intelligencia fejlődése, és ehhez az Nvidia óriási teljesítményű GPU-rendszerei adták az alapot...
Egy Quizlet nevű online tanulási platformon februárban olyan, nyilvánosra állított kártyacsomag bukkant fel, amely valószínűleg rendkívül bizalmas, texasi biztonsági létesítményekhez köthető eljárásokról árult el információkat...
A kínai Ant Group blokklánc-részlege, az Ant Digital Technologies bemutatta az Anvita platformot, amely lehetővé teszi, hogy önjáró MI-ügynökök minimális emberi beavatkozás mellett vagyont birtokoljanak, kereskedjenek és azonnali fizetéseket bonyolítsanak le...
🚧 Az Antarktisz felszínét hatalmas arany-, ezüst-, réz- és vaslelőhelyek rejtik – eddig ezek megközelíthetetlenek voltak, de az éghajlatváltozás most mindent felboríthat...
💡 Lengyel kutatóknak minden eddiginél vékonyabb rétegben sikerült csapdába ejteniük az infravörös fényt: mindössze 40 nanométer vastagságban, ami ezerszer vékonyabb, mint egy hajszál...
Közel kétezer évvel ezelőtt kínai csillagászok egy különös, ideiglenes „vendégcsillagot” figyeltek meg az éjszakai égbolton, az Alfa Centauri irányában...
Az elkövetkező években radikálisan megváltozhat a Föld éjszakai égboltja: a Reflect Orbital nevű cég tervezi, hogy hatalmas tükrökkel felszerelt műholdakat állít pályára, melyek képesek lennének 5-6 km széles földi területekre napfényt vetíteni – a telihold fényétől a verőfényes dél ragyogásáig...
🛡 Érdekes felvetés, hogy a legforróbb techmeló, a forward-deployed engineer (FDE), gyökeresen felforgatta a szoftveripart, miközben a legtöbb cég aligha tudja azt valóban megvalósítani...
