Az immunrendszer újratanítása
Az 1-es típusú cukorbetegség autoimmun eredetű: a szervezet állandó támadást indít saját inzulintermelő sejtjei ellen, így megbomlik, majd megszűnik a vércukorszint egyensúlya. Ez eddig csak inzulinpótlással vagy immunrendszert gátló gyógyszerekkel volt kezelhető, de egyik sem jelent valódi gyógyulást. Kim professzor és csapata most egy új lépést próbált ki: nem elég pótolni az elveszett sejteket, magát az immunrendszert is helyre kell billenteni. Ennek érdekében keverték az adományozó és a befogadó állat immunrendszerét, vagyis egy olyan hibrid védelmi rendszert alakítottak ki, amely egyszerre képes elfogadni az új sejteket és védeni a szervezetet.
Újabb fejlesztések az őssejtterápiában
A mostani kísérlet egy 2022-es kutatásból indult ki, ahol a kutatók még csak irányított, laborban előidézett cukorbetegséget (mérgek segítségével elpusztított inzulintermelő sejteket) próbáltak kezelni. A legújabb lépés azonban sokkal nagyobb kihívást jelentett: itt az egerek eredeti, saját immunrendszere is folyamatosan támadta a hasnyálmirigy-sejteket. Ez azt jelentette, hogy a beültetett szigetsejteknek kétfrontos háborút kellett vívniuk: egyrészt idegenként kezelték őket, másrészt az autoimmun reakció is fenyegette létüket.
Az igazi áttörést egy egyszerű gyógyszer-hozzáadás jelentette: egy általánosan használt autoimmun-ellenes szert is bevetettek a transzplantáció előtt. Ezzel sikerült elérni, hogy 19-ből 19 egérnél megelőzzék a cukorbetegség kialakulását. Azoknál az egereknél, akik már hosszabb ideje 1-es típusú cukorbetegek voltak, mind a kilenc kezelt állat teljesen meggyógyult. Nem volt szükség sem további inzulinra, sem immunrendszert gátló szerekre a hat hónapos megfigyelési idő alatt – a beültetett sejtek és az új hibrid immunrendszer megoldotta a problémát.
A transzplantáció veszélyei és lehetőségei
Fontos előrelépés, hogy az úgynevezett átültetés kontra gazdaszervezet betegség (GVHD) egyetlen egérnél sem jelentkezett. Ez azért jelentős, mert transzplantációk esetén gyakran az adományozott immunsejtek újonnan támadni kezdik a befogadó szervezetet – ebben a kísérletben azonban már a felkészítés önmagában annyira „szelíd” volt, hogy a veszélyes mellékhatások minimálisra csökkentek.
A módszer előkészítése kevesebb sugárzást és gyengébb gyógyszeres kezelést igényelt, mint azok az eljárások, amelyeket eddig leukémiánál, limfómánál vagy más vérképzőszervi daganatoknál alkalmaztak. Ez azt jelentheti, hogy idővel nem csak életveszélyes betegségeknél, hanem olyan autoimmun zavaroknál is szóba jöhet, amelyek jelenleg nem indokolják a radikális kezelést.
Továbblépési akadályok és jövőbeli tervek
Idővel új problémák is felszínre kerültek. Hasnyálmirigy-szigetsejtekhez jelenleg csak elhunyt donoroktól lehet hozzájutni – ez nehézséget jelenthet nagyobb számú betegnél, ráadásul a vérképző őssejteknek azonos forrásból kell származniuk, ami tovább szűkíti a lehetőségek körét. Nem világos az sem, hogy mindig elegendő szigetsejt (islet cell) nyerhető-e ki egy-egy donor szervezetéből egy súlyosan cukorbeteg ember teljes meggyógyításához.
A kutatócsoport azonban már dolgozik a megoldáson: kísérleteznek olyan módszerekkel, amelyekkel laboratóriumi őssejtekből készítenek nagy mennyiségű hasnyálmirigy-szigetsejtet (islet cell), illetve a beültetés utáni sejttúlélést és működőképességet növelnék.
Nemcsak cukorbetegségben, hanem olyan autoimmun betegségekben is áttörést jelenthet a szelíd immunrendszer-átállítás, mint a reumatoid artritisz vagy a lupus, illetve vérképzőszervi, nem daganatos betegségeknél, például sarlósejtes vérszegénységnél. A lényege tehát: egy átalakított, „újratanult” immunrendszer idővel akár tartós szervpótlásokat is biztonságosabbá tehet, a klasszikus kilökődési vagy autoimmun reakciók veszélye nélkül.
A kutatás izgalmas jövőt vetít előre: ha sikerül a laboratóriumi eredményeket emberek esetén is megismételni, az 1-es típusú cukorbetegség végleg gyógyíthatóvá válhat, sőt, más autoimmun betegségek is átléphetnek az eddig elérhetetlen kategóriából a gyógyítható kórképek közé.
