A népszerűség mítosza
Meglepő módon a befolyásosságot nem a barátok száma határozza meg, hanem az a képesség, hogy valaki mennyire tud kapcsolatot építeni más kulcsfontosságú, jól összekapcsolt emberekkel. Ezek az erős társas kötelékek több előnnyel járnak: pozitívabb megítéléshez vezetnek, és lehetővé teszik, hogy valaki könnyen meggyőzzön másokat, illetve információt terjesszen a saját hálózatán belül. Az ilyen emberek képesek lavírozni a közösségben, befolyásolni mások viselkedését, és akár társadalmi változások mozgatói is lehetnek – például amikor a zaklatás visszaszorításában vagy közegészségügyi kampányokban használják a hatásukat.
Egyetemi terepasztalon vizsgálták
A kutatók a Brown Egyetem gólyáit figyelték meg, akik a tanév elején még senkit sem ismertek, de néhány hónap alatt virágzó társas világot építettek. Három kollégium mintegy 200 elsőéves hallgatója vett részt a kutatásban, és félévente barátsági kérdőívet töltöttek ki, amelyben megjelölték, kiket tartanak barátaiknak. A kutatók ebből gráfokat készítettek a kapcsolati hálózatokról, így vizuálisan is kirajzolódott, kik töltik be a központi, befolyásos helyeket, és kik szorulnak a perifériára.
Érdekesség, hogy a tanév végére már más hallgatók ültek a hálózat középpontjában, mint az év elején. Az áttörést egy újabb teszt hozta: a hallgatóknak fényképpárok közül kellett megtippelniük, hogy a két ember barátai-e egymásnak. Kiderült, hogy akik a legpontosabban látták át az egész társas hálót (nem csak a saját kapcsolataikat), lettek az új központi figurák.
A közösségi térkép jelentősége
Sokan gondolhatják, hogy csak találgatnak, ki kivel jóban, ám a valóságban néhányan nagyon is képesek beazonosítani, hogyan működik az egész társas rendszer. Ennek a tudásnak köszönhetően idővel ők kerülnek a középpontba, ahol minden lényeges információ és befolyás összefut. Ez a képesség nem csupán egyéni erősség, de komoly közösségi változások kulcsa is lehet.
