Óriási adatbázis, csekély kontroll
A YouTube mérete miatt már akkor is 2,3 milliárd percnyi tartalomról beszélünk, ha csupán a feltöltött videók 1 százalékát használná fel a Google. Ez pedig több mint negyvenszerese a konkurens MI-megoldások tréningadatainak. A platformra naponta közel 500 óra videó kerül fel – mind a független alkotók, mind a legnagyobb médiavállalatok által –, ami hónapról hónapra tovább hizlalja a hatalmas adatbázist. A feltöltőknek nincs lehetőségük arra, hogy videójuk ne kerüljön be a Google MI-tanítási folyamatába, kizárólag néhány külső MI-cég, például az OpenAI, az Anthropic vagy a Meta számára tilthatják le a felhasználást.
Szerzői jogi válság lehetősége
Egyre több szakértő és tartalomgyártó aggódik amiatt, hogy a Google anélkül használja fel munkájukat saját MI-rendszereihez, hogy az alkotók ehhez hozzájárulnának, vagy akár csak tájékoztatást kapnának róla. Bár a YouTube már 2023 szeptemberében jelezte, hogy a tartalmakat gépi tanulás és MI célokra is alkalmazza, ez sok készítő számára meglepetésként hatott, tekintve, hogy semmiféle visszajelzést vagy lehetőséget nem kaptak ebben a kérdésben. A YouTube általános szerződési feltételei ugyan kimondják, hogy a platform globális, nem kizárólagos, jogdíjmentes, továbbadható licencet szerez minden feltöltött tartalomhoz, de a legtöbb videós nincs tisztában vele, hogy ez MI-alapú feldolgozásra is vonatkozik.
Versenytárs vagy kolléga?
Az egyik leglátványosabb Google-alkotás, a Veo 3 például már képes önállóan filmbe illő jeleneteket generálni – minden részletet, képet, hangot teljesen mesterségesen alkotva meg. Sokan attól tartanak, hogy az ilyen MI-k hatékonyan használhatják fel az általuk készített tartalmakat, és így saját alkotásaik MI által kreált, gyengébb verziója jelenhet meg piaci versenytársként, mindenféle elismerés, hozzájárulás vagy fizetség nélkül. Dan Neely, a Vermillio vezérigazgatója szerint egyre több alkotó találkozik már most is meghamisított, saját magát ábrázoló videókkal, és ez a helyzet csak súlyosbodni fog az olyan eszközök elterjedésével, mint a Veo 3.
Van azonban, aki pozitívan áll az új technológiákhoz. Mark Rober, tízmilliós YouTube-követővel, úgy fogalmazott: inkább baráti versenyként tekint a fejlesztésre, mintsem ellenséges eszközként, és izgalmas kihívásnak látja a „megkerülhetetlent”.
Jogvédelmi perek és védelmi próbálkozások
A szerzői jogi aggályokat jól mutatja, hogy a Vermillio saját, Trace ID nevű rendszerével már 71-es egyezőségi pontszámot mért egy Brodie Moss által készített YouTube-videó és a Veo 3 által generált tartalom között; a hanganyag összevetésénél pedig még 90 feletti volt a hasonlóság. Az Egyesült Államokban időközben több per is indult az MI-alkotók ellen: az Authors Guild és a Universal Music például a Midjourney generátor miatt perli az MI-fejlesztőket szerzői jogsértés címén — a történet Hollywoodban is forró téma.
A YouTube együttműködést indított a Creative Artists Agency-vel, hogy segítse a legnagyobb alkotókat felismerni és kezelni a személyiségükön, arcukon, hangjukon alapuló MI-generált tartalmakat. Elvileg létezik folyamat a vélt személyiségi vagy szerzői jogsértések bejelentésére és a problémás videók eltávolítására, bár a gyakorlatban többen panaszkodnak az eszköz megbízhatatlanságára.
A Google fedezi az MI-jogi költségeket
A Google minden generatív MI-produkciójánál vállalja a felhasználók jogi védelmét, vagyis ha valakit szerzői jogi per ér, átvállalja a jogi költségeket és a felelősséget is. Ami viszont az alkotói közösség legélesebb kritikája: amíg a YouTube MI-tréningre is használja a feltöltött tartalmakat, függetlenül attól, hogy az alkotók ezt tudják vagy sem, továbbra sem világos, mennyire vannak valós jogi vagy lelki eszközeik saját anyagaik védelmében.
A kérdés tehát elkerülhetetlen: az alkotók és tinédzserek, akik életük jelentős részét áldozzák munkájukra, vajon kié lesznek végül a gépekkel folytatott végtelen játszmában? Lesz-e valódi lehetőségük visszavenni a kezdeményezést saját szellemi tulajdonuk felett, vagy csak statiszták maradnak a MI-arénában?
