A stressz szó szerint az idegeinkre megy
A hajhagymákban található gyorsan osztódó sejtek – úgynevezett HF-TAC-sejtek – felelősek az új hajszálak növesztéséért. Ezek a sejtek különösen érzékenyek a stresszre, mert a szervezet ilyenkor minden energiát az életben maradáshoz szükséges funkciókra irányít, és a haj növesztése ilyenkor háttérbe szorul. A kísérletekben egereknek kapszaicinszerű anyagot adtak, ami beindította az „üss vagy fuss” reakcióért felelős szimpatikus idegrendszert. Rövid idő után az egerek a hajhagymáik 30%-át elvesztették mindössze 24 óra alatt.
A hajsejtek pusztulásának útja
A kutatók kimutatták, hogy ahol több idegrost fut a hajhagymák között, ott gyorsabban pusztultak el ezek a sejtek stressz hatására. Ha viszont blokkolták ezeket az idegi jelzéseket, a hajhullás is megállt. Más szóval sikerült azonosítani a láncolatot: a szimpatikus idegrendszerből felszabaduló noradrenalin túlterheli a hajsejtek mitokondriumait, amelyek emiatt tönkremennek. Így a sejtek nem tudnak energiát termelni, és szétesnek.
A hajsejtek normál esetben programozott sejthalállal pusztulnak el az új hajciklus előtt. Stressz hatására azonban ez a folyamat irányíthatatlanná válik, és erős gyulladást indít el a környező szövetekben. Ez az immunreakció ahhoz vezet, hogy az immunsejtek elkezdik megtámadni a saját hajhagymákat – ahogyan az alopecia areatában is tapasztalható.
A hajhullás évekig is visszatérhet
Sokan tapasztalják, hogy a hajhullás akár évekkel a stressz hatása után is kiújulhat. A kísérletekben a stresszes egerek hajsejtjei ugyan helyrejöttek, de amikor gyulladást idéztek elő náluk, az immunsejtjeik újra megtámadták a hajhagymákat. Fontos, hogy a nem stresszelt egereknél ezt a másodlagos támadást nem tapasztalták.
Ez magyarázat lehet arra, miért tér vissza egyeseknél az alopecia areata jóval a kiváltó stresszhelyzet után is. Ráadásul a folyamatok más, stresszel összefüggő hajhullástípusnál is közrejátszhatnak, például a telogén effluvium esetében. Sokan tapasztalnak hajritkulást erősebb stressz után, még ha azt hivatalosan nem is diagnosztizálják.
Új gyógymódok felé vezet az út
Bár a kutatások eddig állatokon zajlottak, a stressz által kiváltott autoimmun hajhullás mechanizmusának feltérképezése új terápiás megoldásokat is elhozhat. A felismerések az immunrendszer működésének jobb megértéséhez vezethetnek más autoimmun betegségek esetén is. Az biztos: még sok mindent fel kell fedezni, nemcsak a bőrben, hanem más szervekben is – de egy lépéssel közelebb kerültünk annak megértéséhez, miért hullhat ki a hajunk a stressztől.
