Minden idők második legmelegebb éve
Az Európai Unió Copernicus Klímaváltozási Szolgálata jelentése szerint 2025 várhatóan a második legmelegebb év helyére kerül, holtversenyben a 2023-as esztendővel. A globális átlaghőmérséklet 1,48 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, és csupán a tavalyi, 2024-es rekordév mögött marad el, amikor az éves átlag először lépte át az 1,5 Celsius-fokos küszöböt.
Lényeges hangsúlyozni, hogy a Párizsi Klímaegyezmény fő célja az volt, hogy 2 fok alatt tartsuk a melegedést, de igyekezzünk megállítani 1,5 foknál. Ez a határvonal már nemcsak elméleti, hanem a mindennapjainkban is érzékelhető problémákat okoz. Idővel egyre gyakoribbak és hevesebbek a hőhullámok, az áradások, az aszályok, valamint a tűzvészek, amelyek nemcsak az ökológiai rendszereket fenyegetik, hanem az élelmiszertermelésre, a halászatra, sőt, az infrastrukturális hálózatainkra is veszélyt jelentenek.
A tíz legmelegebb év az elmúlt évtizedben fordult elő, és az sem kizárt, hogy először, három egymást követő évben is meghaladja az éves átlag az 1,5 fokos küszöböt. Nemcsak a természetes világ, hanem az emberi élet is egyre jobban megsínyli ezt a tendenciát – az, hogy mennyire döntjük meg ezeket a rekordokat, csak attól függ, mennyire leszünk képesek visszaszorítani az üvegházhatású gázok kibocsátását, elsősorban a fosszilis energiahordozók égetésének leállításával.
Új mpox-törzs jelent meg Angliában
Az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Ügynöksége új mpox (korábbi nevén majomhimlő) vírustörzset azonosított egy nemrég külföldről hazatért személynél. Ez a betegség szoros fizikai kontaktussal terjed, és a kórokozó két fő csoportra oszlik: az első (Clade I) főként Közép-Afrikában volt veszélyesebb, míg a második (Clade II) Nyugat-Afrikában kevésbé súlyos betegséget okozott.
Az mpox jelenlegi globális járványát a Clade IIB változat okozza, 2022 óta csaknem 170 000 megbetegedéssel. 2025-ben eddig 48 000 esetet igazoltak világszerte. Az angol hatóságok által most kimutatott új variáns a Clade IIB és a Clade IB kombinációját hordozza, és ez utóbbi Európa egyes részein és az Egyesült Államokban is képes lehet helyi terjedésre. Kérdéses, hogy a jelenlegi vakcina – amely 75–80%-os hatékonyságú – mennyire véd az új törzzsel szemben.
Megkérdőjelezik az újszülöttek K-vitamin-injekcióját
Az Egyesült Államokban 2017 és 2024 között majdnem 80%-kal nőtt azoknak az újszülötteknek az aránya, akik nem kapták meg a kötelező K-vitamin-injekciót. Amíg 2017-ben csak 3% maradt injekció nélkül, addig 2024-re ez az arány 5% fölé nőtt.
A K-vitamin elengedhetetlen a véralvadáshoz, viszont az újszülöttek természetes szintje veszélyesen alacsony. Ha elmarad az injekció, minden 60. csecsemőnél kialakulhat K-vitamin-hiány okozta vérzés, amely agykárosodáshoz vagy halálhoz vezethet. A K-vitamin-injekció az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia szerint már az 1960-as évek óta sikeres módja e kockázat csökkentésének.
Nemcsak félreértések – például téves kockázatbecslések – állnak a be nem adott injekciók hátterében, hanem az is, hogy egyes influenszerek a természetesebb gyermeknevelést hirdetik, és helyette szívesebben adnak szájon át adható K-vitamint, amely viszont sokkal kevésbé hatásos; az injekciós forma pedig szinte teljesen kockázatmentes.
Miért tűntek el a hobbitok Indonéziából?
Új kutatási eredmények talán végre megfejtik a Homo floresiensis, azaz a hobbitemberek rejtélyes kihalásának okát. Ezek az alacsony termetű, korai emberfélék 140 000 évig éltek az indonéziai Liang Bua barlangban, majd 50 000 évvel ezelőtt nyom nélkül eltűntek.
Friss vizsgálatok szerint a barlang stalagmitjaiból és fosszilis törpeelefánt-fogakból sikerült rekonstruálni az akkori klímát – és úgy találták, hogy a hobbitok eltűnésének idején pusztító szárazság sújtotta a régiót. Az esők elmaradtak, a folyóvizek kiszáradtak, és a törpeelefántok – a hobbitok fő táplálékai – tömegesen elpusztultak. Nemcsak az éghajlat tette próbára a túlélésüket, a táplálékforrások is vészesen megfogyatkoztak, így a hobbitok kénytelenek voltak elhagyni barlangjaikat.
Lényeges hangsúlyozni, hogy ez a drámai éghajlati változás akár össze is hozhatta a vándorló hobbitokat a már megérkező modern emberekkel – ennek hosszú távú eredménye az lett, hogy végképp eltűntek a Föld színéről.
Ezek az események mind arra figyelmeztetnek: az egészség, a klíma és a túlélés kihívásai összefonódnak – választásaink pedig meghatározzák a jövőnket.
