Látványos szennyezések és azok következményei
Az Európai Bizottság szerint 2019-ben az EU területén 52 140 és 184 290 tonna granulátum került a környezetbe, ami évente 2 100–7 300 kamionnyi mennyiséget jelent. A gondot tovább növeli, hogy a granulátumok lebegnek a vízfelszínen, könnyűek és oldhatatlanok. Nem elhanyagolható tényező, hogy az általuk okozott pusztítás felmérhetetlen költségekkel és komoly társadalmi károkkal jár, mivel nemcsak a helyi élővilágot, hanem a turizmust és a halászatot is veszélyezteti. A gyűjtés legtöbbször kézzel történik, de lehetetlen minden szemet felszedni: Sri Lankán például egy 2021-es baleset után 80 kilométeren keresztül borította el a partokat a műanyag, és hosszú ideig tiltották be a halászatot. Spanyolország atlanti partvidékén 2023 végén önkéntesek szűrőkkel próbálták a homokból kiválogatni az apró szemeket – kevés sikerrel.
Az ipar és a szabályozás harca
Az EU most szigorúbb szabályok bevezetésére készül: a tervek szerint a vállalatoknak biztonságosabb módon kell szállítaniuk és kezelniük a granulátumokat. Bár az ipar jelentős része – például a francia Armateurs de France – már végrehajt önkéntes intézkedéseket, az incidensek száma mégsem csökken jelentősen. A fő problémát már nemcsak a szállítás, hanem a helyi üzemek működése is okozza: Belgium ipari városaiban vagy a francia folyók mentén több helyen műanyagfolyásokat találtak, amelyek helyi gyárakból származtak.
A vegyipari cégek – mint az Arkema, a Dow vagy az ExxonMobil – rendre elutasítják a kommentárt. Az iparág szerint a feldolgozók ott tudnak a leghatékonyabban védekezni a szivárgás ellen, ahol kis területen dolgoznak, ráadásul egy kilogramm granulátum 400–520 forintba kerül, így senkinek sem érdeke a pazarlás. Következésképpen az ellátási lánc többi pontját okolják a veszteségekért.
Globális szabályozási kudarc és növekvő műanyagéhség
A nagy olaj- és gázipari országok továbbra is ellenállnak a szigorúbb globális szabályozásnak. Az évente 400 millió tonnára növekvő új műanyaggyártás dacára augusztusban ismét kudarcot vallottak a globális szintű műanyagszennyezési tárgyalások. Philippe Bolo francia képviselő szerint a nurdle-ök térnyerése a műanyagok mindenütt jelenvalóságát mutatja. Nem elhanyagolható szempont, hogy minél többet fogyaszt az ember, annál több granulátumra lesz szükség – így a társadalom környezeti kitettsége is tovább nő.
