Az észak-amerikai pokoldisznók valóságos csonttörő bestiák voltak

Óriási, akár embermagasságú pokoldisznók (Archaeotherium) éltek Észak-Amerikában mintegy 37–23 millió évvel ezelőtt. Ezek a különös, sertésszerű állatok akár 1 000 kilogrammot is nyomhattak, és bár kinézetük alapján disznónak tűntek, valójában közelebbi rokonságban álltak a bálnákkal és a vízilovakkal, mint a valódi sertésekkel. Fejük a testhosszuk mintegy 30%-át tette ki, agytérfogatuk azonban kicsi volt: értelmi szintjük inkább a hüllőkéhoz hasonlított.

Csontrágás profi szinten

Friss kutatások kimutatták, hogy ezek az állatok sokkal változatosabb étrenden éltek, mint korábban gondolták. Egy új, a fogfelületek kopásának elemzésén alapuló vizsgálat szerint a nagyobb Archaeotherium-fajok gyakran törtek csontokat vagy más kemény anyagot, míg a kisebbek inkább puhább táplálékot, például húst fogyasztottak. Ez arra utal, hogy különböző szerepeket töltöttek be az ősi észak-amerikai táplálékláncban.

A kopásmintázatok összehasonlítása során kiderült, hogy a nagyobb pokoldisznók foghasználata a mai oroszlánokéhoz és hiénákéhoz volt hasonló, vagyis képesek voltak csontokat ropogtatni. A kisebbek fogai inkább a pekarik fogazatához hasonlítottak, amelyek főként növényeket rágcsálnak.

Ősi ragadozók vagy dögevők?

A kutatók szerint a nagyobb fajok akár dögevők is lehettek: méretük révén elijeszthették a többi ragadozót a zsákmányuktól, de az sem kizárt, hogy keményebb növényi részeket – például gyökereket vagy fás hajtásokat – is elropogtattak. A kisebb Archaeotheriumok inkább leveleket és füvet fogyasztottak. Egyelőre a vizsgálatok nem igazolták, pontosan miből állt az étrendjük, de a fogak kopásának vizsgálata alapján a nagyobb pokoldisznók egészen biztosan félelmetes csonttörők voltak.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján