A titokzatos Alfvén-felszín nyomában
Egy láthatatlan határválasztó, az Alfvén-felszín választja el a napkoronát attól a zónától, ahol a részecskék már a Napból kiáramló napszél részévé válnak, és 1,6 millió km/óra sebességgel áramlanak el. Most először sikerült pontosan feltérképezni ennek a felszínnek a változó alakját, kihasználva a Parker hét év alatt gyűjtött adatait. Kiderült, hogy az Alfvén-felszín domborzata rendszeresen változik az égitest aktivitási ciklusához igazodva, és különösen viharossá válik a napfoltmaximum idején, amikor a Nap a legaktívabb.
Minden eddiginél gyorsabban, minden eddiginél közelebb
A Parker Solar Probe 2025 szeptemberében teljesítette 25. napközeli repülését, mindössze 6,2 millió km-re a Nap felszínétől, amely során ismét elérte a rekordot jelentő 687 000 km/órás sebességet – ezzel az emberi technológia történetének leggyorsabb eszköze lett. Ezeket a rekordokat többször is megismételte 2024 decembere óta.
Miért fontos mindez nekünk?
A Nap aktivitásának pontosabb térképezése segíthet a földi technológiák, például a GPS, a kommunikációs rendszerek és az elektromos hálózatok jobb védelmében a napkitörések okozta zavarok ellen. Mivel a kutatók most pontosabban tudják modellezni a napkorona határának viselkedését, egyre többet tudhatunk a Földet is veszélyeztető űridőjárásról. Bár a Parker fő küldetése véget ért, legalább 2029 közepéig folytatja az adatgyűjtést, így még rengeteg újdonságra számíthatunk tőle.
