Az eltűnt Merkúr-meteoritok rejtélye: talán megvannak?

Bár a földi meteoritok többsége a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövben keletkezik, már találtunk olyan darabokat is, amelyek a Holdról vagy a Marsról származnak. Ilyenkor egy óriási becsapódás során a bolygó (vagy hold) felszínéről anyag repül ki, amely eljut a Földig is. Érdekes módon eddig egyetlen, biztosan Merkúrról származó meteoritot sem azonosítottak, pedig logikus lenne, hogy onnan is érkezhetett volna kőzetdarab. Ezt a rejtélyt most talán sikerült megoldani.

Két különleges meteorit nyomában

A legújabb kutatás két szokatlan meteorit, a Ksar Ghilane 022 és a Northwest Africa 15915 vegyelemző vizsgálatát végezte el. A minták számos tulajdonságukban egyeznek, és valószínűleg ugyanarról az égitesttől származnak. Ásványi összetételükben olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek előrejelzések szerint jellemzőek a Merkúr felszínére: olivin, piroxén, kevés nátrium-pazsgán és oldhamit is kimutatható bennük. Oxigénizotóp-összetételük is sok egyezést mutat a bolygóval, ezért a szerzők feltételezik, hogy akár valóban merkúri eredetűek lehetnek ezek a meteoritok.

Vannak ellentmondások is

Azonban nincs teljes egyezés. Mindkét meteorit csak nyomokban tartalmaz plagioklászt, miközben a Merkúr felszínén ez jóval gyakoribb. Ráadásul a meteoritok kora a becslések szerint 4,528 milliárd év, ami több százmillió évvel több, mint a Merkúr eddigi legrégebbi felszíni rétegeié (ezeket 3,7–3,9 milliárd évesre teszik a becsapódásos kráterszámlálás alapján). Ha ezek valóban a Merkúrról származnak, olyan ősi anyagot őriznek, amely már eltűnt a bolygó jelenlegi felszínéről.

Miként lehet ezt igazolni?

Az ilyen eredet kimutatása nehéz: a Holdról is csak az Apollo-program mintáinak laboratóriumi összevetésével lehetett biztosan megállapítani, hogy egyes meteoritok onnan származnak. A Mars esetében is a meteoritokban talált gázok hasonlósága a marsi légkör adataival szolgáltat elegendő bizonyítékot. A Merkúr esetében ez csak akkor lenne vitathatatlan, ha közvetlenül onnan hoznánk vissza mintát.

A BepiColombo űrszonda – amelyet az Európai és a Japán Űrügynökség közösen működtet – már a Merkúr körül kering, és hamarosan nagy felbontású adatokat küld vissza. Ezek segíthetnek eldönteni, valóban merkúri meteoritokról van-e szó. Ha igen, ezek a meteoritok választ adhatnak a bolygó kérdéseire: mennyi idős a kéreg, hogyan zajlott le a fejlődése, és milyen összetételűek az ottani ásványok és gázok.

A kutatás tehát új lendületet adhat egy régóta tartó tudományos vitának. A témával kapcsolatban már több előadást is bejelentettek a soron következő ausztráliai meteorit-konferenciára. A végső bizonyítékra viszont még várnunk kell – addig maradnak az alapos és okos találgatások. Vajon tényleg a Naprendszer legbelső bolygójának ősi darabjait találta meg az emberiség?

2025, adminboss, phys.org alapján