Hol bújt el az univerzum anyaga?
A barionok, amelyek protonokból és neutronokból állnak, csupán az univerzum 5%-át teszik ki. Ehhez képest a láthatatlan sötét anyag 27%-ot, a többi pedig a titokzatos sötét energia, ami a tágulást hajtja. A gond az volt, hogy a kozmikus robbanás (Ősrobbanás) után keletkezett barionok felét nem sikerült megtalálni – egészen mostanáig.
A kutatók 69 gyors rádiókitörést vizsgáltak meg, amelyek energiadús, de csak néhány ezredmásodpercig tartó rádióhullámok; a legtöbbjük a Tejútrendszeren kívülről érkezik. Senki sem tudja pontosan, mitől keletkeznek ezek a kitörések, de igazi kozmikus zseblámpaként világítják be a galaxisok közötti teret.
A galaxisok közötti „köd”
Az intergalaktikus térben lévő forró gázon áthatoló FRB-k fénye lelassul, amit a kutatók mérni tudnak. Ez alapján megállapították, hogy az összes közönséges anyag 76%-a ebben a forró, szinte láthatatlan közegben található, 15% pedig a galaxisok peremén lévő forró, gömb alakú rétegekben helyezkedik el. A maradék anyag maga a galaxisokban lévő csillagok, bolygók és hideg gáz.
A kutatók szerint ez olyan, mintha a barionok árnyékát figyelnénk, miközben az FRB-k háttérvilágítást adnak. Ha valakinek látod az árnyékát, abból már megtudhatsz róla bizonyos dolgokat: így most először pontosan fel lehet becsülni, hol található az univerzum összes barionja.
Teljes lett a kozmikus leltár
A „hiányzó barion” rejtélye most megoldódni látszik. A csapat következő célja a Deep Synoptic Array-2000 (Mély Szinoptikus Hálózat-2000), egy 2000 antennából álló rádióteleszkóp-hálózat, amely öt éven keresztül pásztázza majd az eget, és évente akár 10 000 új FRB-t is felfedezhet. Ez lehetővé teszi, hogy a jövőben még részletesebben térképezzék fel a világegyetem anyagát – most már tudjuk, mindannyian a „kozmikus ködben” úszunk.
