Ez volt az a pillanat, amikor minden megváltozott
A Cloud-9 nem tartalmaz egyetlen csillagot sem, kizárólag semleges hidrogénből és túlnyomórészt sötét anyagból áll. Kutatók régóta feltételezik, hogy létezhetnek ilyen „elrontott” galaxisok, de most először sikerült egyet ténylegesen is azonosítaniuk. Az objektum semmilyen fényt nem bocsát ki, így szinte lehetetlen közvetlenül megfigyelni – ám épp ez bizonyítja, hogy valóban nem rejt csillagrendszert.
A sötét világegyetem ablaka
A Cloud-9 az úgynevezett RELHIC (Reionization-Limited HI Clouds, vagyis újraionizáció által korlátozott semleges hidrogénfelhő) kategóriába tartozik. Ezek a felhők a korai Univerzum maradványai, amelyek nem tudtak elég anyagot összegyűjteni ahhoz, hogy galaxis vagy csillag szülessen bennük. A Cloud-9 meglepően kompakt: átmérője mintegy 4900 fényév. Saját hidrogénkészlete nagyjából egymillió naptömegű, de a sötét anyagnak hála össztömege akár az 5 milliárd naptömeget is eléri. Ez alapján tömegének szinte egésze sötét anyag.
Sehol egy törpegalaxis…
Földi távcsövekkel alig észlelhető, halvány objektumokat általában törpegalaxisoknak tartják, ám a Hubble érzékeny kamerái egyértelműen kizárták, hogy akár egyetlen csillagot is tartalmazna a felhő. Ez azt is jelenti, hogy a Cloud-9-nak sikerült megőriznie a galaxiskezdetek „őskörnyezetét”. Ugyanakkor ez a felfedezés pofon a galaxisképződésről szóló eddigi elméleteknek, és új utakat nyit a sötét anyag kutatásában is.
Élő példája a kudarcnak – és a csodának
Az ilyen sötétanyag-felhőket gyakran „kudarcot vallott galaxisoknak” hívják, hiszen minden megvolt bennük ahhoz, hogy csillagok szülessenek, de végül soha nem kezdtek világítani. A Cloud-9 azért is különleges, mert szerkezete közel gömbszimmetrikus, kompakt és sűrű, szemben a Tejútrendszer közelében található hasonló hidrogénfelhőkkel, amelyek többnyire nagyobbak és szabálytalanok.
Hogyan bukkantak rá?
A Cloud-9-et három évvel korábban fedezték fel Kínában, az 500 méter átmérőjű FAST rádiótávcsővel. Később az Egyesült Államokban a Green Bank Telescope és a Very Large Array segítségével is igazolták a létezését. Nevét (Cloud-9) nem jelentősége miatt kapta; egyszerűen ez volt a kilencedik az M94 (Messier 94) galaxis közelében azonosított felhő.
Lehet még galaxis belőle?
Jelenleg a felhő tömege épp a „határon” van: ha kisebb lenne, az anyag szétszóródott és ionizálódott volna, ha nagyobb, már csillagokat alkotott volna. Ezért maradhatott meg RELHIC-ként – igazi relikviaként, amely bepillantást nyújt abba, milyen volt az Univerzum a legelső galaxisok kialakulása előtt.
A Cloud-9 és a hozzá hasonló objektumok kutatása feltárhatja, hogyan keletkeznek a galaxisok, és miként viselkedik pontosan a sötét anyag. Ahogy a műszerek fejlődnek, várhatóan egyre több ilyen „kísértetgalaxist” találunk majd, így az Univerzum rejtett szerkezete is lassan napvilágra kerülhet.
