Az életmentő Mars-szonda leállt: bajban a NASA

Kommunikációs lánc szakadása

A MAVEN nemcsak tudományos célokat szolgál. Elsődleges feladata a Mars légkörének és a Napból érkező töltött részecskék áramának, azaz a napszél hatásainak kutatása, de emellett elengedhetetlen szerepe van az adatok közvetítésében a Föld és a marsi felszíni missziók – például a Curiosity és a Perseverance mobil laboratóriumok – között. Az Európai Űrügynökség ExoMars Trace Gas Orbiterje végzi a kommunikáció jelentős részét, de a MAVEN és két még régebbi NASA-szonda, a 2001 Mars Odyssey és a Mars Reconnaissance Orbiter egészíti ki a hálózatot. Vészhelyzet esetén az ESA Mars Express műholdja is bevethető.

Kritikus infrastruktúra öregedése

A MAVEN kiesése rámutat arra, mennyire öregszik a Mars körül kiépült adatátviteli rendszer, hiszen a legújabb tag is közel tíz éve dolgozik. Tartós meghibásodások most már láncreakciószerű problémákhoz vezethetnek. Bár a NASA évek óta tervez új kommunikációs műholdakat, a legtöbb projekt sorra elbukott. A legutóbbi, a Mars Telecommunications Orbiter több mint két évtizede vár az indításra, de talán most, egy friss 245 milliárd forintos kerettel ismét lendületet kaphat. Ha meg is épül, a felbocsátás még évekre van.

Nem először okoz riadalmat a MAVEN

2022-ben már három hónapig kényszerült vészüzemmódba a szonda, amikor hibás inerciális mérőegységei miatt elveszítette a tájolását, és csak egy teljes szoftvercserével sikerült megmenteni. Most ismét a legkritikusabb támogató szerepe vált kérdésessé, miközben a NASA már javában tervezi a Perseverance kőzetmintáinak visszahozatalát.

2025, adrienne, www.scientificamerican.com alapján