Az élet nyomában a Mars apró holdjain

Cipősdoboznyi holdak a Mars körül

Phobosz és Deimosz a Naprendszer legkisebb holdjai közé tartoznak. Míg a Föld Holdjának átmérője 3475 km, addig a Phobosz mindössze 22 km, a Deimosz pedig körülbelül 12 km széles – és egyik sem szabályos gömb, inkább krumpli formájúak, töredezettek, és szinte teljesen fekete színűek, mint a friss aszfalt. Szokatlanul kis méretük, szabálytalan alakjuk és sötét színük miatt sok tudós szerint inkább hasonlítanak aszteroidákra, mint valódi holdakra.

Honnan érkeztek a Mars holdjai?

Két elmélet magyarázza kialakulásukat: vagy a Mars gravitációs ereje ragadott el két aszteroidát, vagy valaha egy hatalmas ütközés törmelékeiből formálódtak, ahogyan a Föld Holdja (The Moon) is keletkezhetett. Mindkét elmélet mellett szólnak érvek, de ellenérvek is akadnak, hiszen a Mars gyenge gravitációja, illetve a holdak pályája bonyolulttá teszi az aszteroida-elkapás magyarázatát. Eközben a Hold-program, vagyis a Hope űrszonda (Hope), azt mutatja, hogy Phobosz és Deimosz összetétele sem egyezik teljesen, tovább bonyolítva eredetük kérdését.

Japán hozhat döntő bizonyítékot

2026-ban indul útjára a Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) űrszondája, a Martian Moons eXploration (MMX), amely megvizsgálja mindkét holdat, és a Phoboszból mintát is hoz vissza a Földre. Ez a minta végre tisztázhatja, hogy aszteroida- vagy Mars-eredetűek-e ezek az égitestek. Ha a Phobosz-minta igazolja, hogy a holdak egy ősi marsi ütközésből keletkeztek, akkor az is kiderülhet, hogy a korai Mars rendelkezett-e az élet kialakulásához szükséges feltételekkel – sőt, az sem kizárt, hogy magában a Phoboszban ősi marsi élet nyomaira bukkanhatunk.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján