Problémás lakhatóság – vagy mégsem?
A lakható zóna, ahol folyékony víz lehet egy bolygó felszínén, fehér törpék esetében a Föld–Nap távolság tizede-százada között van – tehát nagyon közel a csillaghoz. Ha egy bolygó magában kering, ez még működhet is, de egy másik, közeli bolygó már gondot okozhat: gravitációs hatásai belendíthetik az első bolygót egy nagyon elnyúlt, elliptikus pályára. Ezt követően a folyamatos gravitációs húzás és szorítás, az úgynevezett árapály-fűtés annyira felforrósítja a bolygót, hogy ott az élet teljesen kizárt, ahogy ez például a Jupiter jeges holdjaival is történik. Korábbi kutatások szerint már egészen enyhe pályaeltérés is végzetes lehet, s mindezt a klasszikus newtoni gravitáció alapján számolták.
Einstein menti meg az idegeneket?
Newton elmélete jól működik a mindennapi esetekben, de pontatlan sűrű vagy nagyon közeli rendszerekben – például a Merkúr pályáján, amelyet csak Einstein tudott helyesen megmagyarázni. Most kutatók általános relativitáselmélettel is újraszámolták a fehér törpék körüli bolygók pályáit (az eredmény még nincs szakmai elbíráláson). Eszerint a pálya lassú elfordulása, vagyis a precesszió miatt egy közeli bolygó kevésbé tudja kibillenteni az adott bolygót – emiatt pedig elkerülhető az életet elpusztító árapály-fűtés. Vannak szélsőséges esetek, amikor egy nagyon nagy vagy túlságosan közeli bolygó veszélyt jelent, de az esetek többségében a belső bolygó pályája megmarad, és így akár életet is hordozhat.
Még az idegenek is megköszönhetik Einsteinnek
Ha valaha idegen civilizáció fejlődik ki ilyen bolygón, lehet, hogy idővel maguk is felfedezik az általános relativitást – és akkor elmondhatják, hogy ezért az elméletért szó szerint az életüket köszönhetik.
