Nem bosszúból, hanem szertartásosan összetörve
A friss vizsgálatok szerint Hatsepszut szobrait inkább szakrális okokból semmisítették meg, nem pedig a hatalomféltés vagy női mivolta miatt. Az egyiptomiak szemében a királyi szobrok nem pusztán kőből faragott emlékek voltak, hanem mágikus, félig élő lények. Haláluk után a fáraók szobrait „inaktiválták”, vagyis rituálisan tönkretették, hogy véget vessenek feltételezett természetfeletti erejüknek. A kutatás során az 1920-as és 1930-as évekből származó régészeti jegyzőkönyveket vizsgáltak újra, melyek a Deir el-Bahari templomban feltárt szobormaradványokról szólnak.
A szobrok, köztük a ma New Yorkban, a Metropolitan Múzeumban is kiállított darabok, tipikusan a nyaknál, a deréknál és a lábnál lettek eltörve, de az arcuk épen maradt, és a feliratokat sem irtották ki. Ez nem csupán Hatsepszut esetében fordult elő: más fáraók szobraival is szó szerint ugyanígy „hatástalanították” az ábrázolásokat.
Politikai vagy vallási okok?
A Deir el-Bahariban talált „kikapcsolt” Hatsepszut-szobrok mintázata jelentősen eltér a máshol – például a karnaki templomokban – tapasztalt agresszívebb megnyilvánulásoktól, ahol nevét és képmását is rendszeresen lefaragták. Ez arra utal, hogy Hatsepszut üldöztetése politikai és vallási összefüggések eredménye lehetett, nem csupán személyes bosszú. III. Thutmósz minden valószínűség szerint inkább a dinasztikus folytonosság, illetve saját megítélése miatt „törölte” elődje nyomait.
A rituális szoborrongálás Egyiptomban nem volt egyedi: több helyszínen, például a híres karnaki Cachette (Karnaki Kincseskamra; Cachette of Karnak) feltárásánál is egész szoborraktárakat találtak, ahol százával kerültek elő ilyen „deaktivált” királyi képmások.
A királyi emlékezet újraértelmezése
A kutatók szerint a korai egyiptológusok túlhangsúlyozták a lehetséges személyes gyűlöletet Hatsepszut és Thutmósz között. Az új eredmények fényében inkább szertartásos, illetve pragmatikus logika állt a szoborrongálás hátterében. Thutmószt valószínűleg az uralkodása megítélésével és a támogatók véleményével kapcsolatos politikai kérdések is befolyásolták, hiszen Hatsepszut uralma akár az ő legitimitását is gyengíthette a későbbi generációk szemében.
Az ókori Egyiptom világában tehát a szobrok elpusztítása gyakran többet jelentett puszta agressziónál vagy gyűlöletnél: a hatalom, a vallás és a halotti kultusz különös, összetett viszonya rajzolódik ki az ezeréves kövek és törött márványfejek mögött.
