Mi áll a sokszínűség növekedése mögött?
Az iskolák, amelyek valóban kevésbé hangsúlyozták a teszteredményeket a felvételiken, közel 2 százalékkal több hátrányos helyzetű diákot vettek fel három éven belül. Azok az intézmények viszont, amelyek formálisan ugyan eltörölték a kötelező teszteket, de továbbra is nagy hangsúlyt fektettek a pontszámokra, szinte semmilyen változást nem mutattak a beiskolázott diákok összetételében.
A pénz beszél, a sokszínűség háttérbe szorul
Az egyetemek pénzügyi vagy beiskolázási nehézségei gyakran elhomályosították a tesztmentesítés pozitív hatásait. Az ilyen intézményeknél a hátrányos helyzetűek arányában alig történt növekedés. A kutatók szerint az egyetemek egyszerre többféle elvárásnak akarnak megfelelni, de ezek a törekvések gyakran kioltják egymás hatását: a presztízs, a bevételek vagy a rangsorok szempontjai versengenek a sokszínűség növelésével.
Kockázatok és lehetőségek
A szabványos tesztek a múlt század közepe óta számítanak a felsőoktatásra való alkalmasság mércéjének, ám a nyolcvanas évektől kezdve egyre több kritika éri őket, főként a társadalmi és faji egyenlőtlenségek miatt. A fizetős felkészítők és tananyagok elérhetősége tovább mélyíti a szakadékot az esélyekben, mivel ezekhez főként a gazdagabb rétegek férnek hozzá.
COVID előtti trendek
A kutatás nem foglalkozott a 2020 utáni időszakkal, amikor a világjárvány miatt még több intézmény lemondott a tesztkövetelményekről, illetve számos ponton módosultak a felvételi rendszerek. Az azonban már most látszik, hogy a valódi sokszínűséghez nemcsak szabályzatokat, hanem intézményi prioritásokat is alapjaiban kell átalakítani.
