Keresés és hirdetések célkeresztben
Az új digitális piacokra vonatkozó törvény alapján a CMA részletesen megvizsgálta, mekkora befolyása van a Google-nek. Arra jutottak, hogy a vállalat uralja a keresőpiacot és a keresési hirdetéseket: a brit internetes keresések több mint 90 százalékát vezérli. Ez még nem jelent automatikus szankciókat, de igazolja, hogy a Google kikerülhetetlen szereplő, akire szigorúbb szabályok várhatnak.
Miközben a Google arra hivatkozik, hogy más keresők – például a Gemini rendszert használó MI-alapú keresők – miatt erősödik a verseny, a CMA egyelőre csak a keresésre és a keresési hirdetésekre koncentrál – a Gemini MI egyelőre nincs a szabályozás célkeresztjében, de az MI-alapú Kereső Áttekintések (AI Overviews) és AI Mód (AI Mode) már igen.
Közeleg a szigorítások ideje
A CMA még idén konzultációt indít a szükséges beavatkozásokról. Sok intézkedés már ismert: például a kiadók nagyobb kontrollt kaphatnának adataik felhasználása felett, a „választási képernyők” révén pedig a felhasználók könnyebben választhatnának Google-alternatívát. Nagyobb változásokat várhatóan 2026 első felében vezethetnek be.
Google kontra Európa
A gondok nem állnak meg a brit határon. Az EU már „kapuőrnek” (gatekeeper) nyilvánította a Google-t új digitális törvényei alapján, ezért szintén komoly szabályozásra számíthat különféle területeken. A Google rendszeresen kifogásolja a szigorúbb szabályozást, azzal érvelve, hogy az árt az üzletmenetnek, és most azt is kilátásba helyezte, hogy a jövőben a brit piacot is hasonlóan kezeli majd, mint az uniósat: akár lassabban válnának elérhetővé az MI-alapú újdonságok a britek számára.
Az Egyesült Királyság tehát most egy nagyot lépett a Google szorosabb felügyelete felé. A keresőóriás mozgástere egyre szűkebb Európában – a felhasználók pedig várhatják, mikor vehetik kézbe a digitális piacot.
