Hőség és technikai korlátok
Izrael fejlett tejipara ideális terepet jelentett a vizsgálathoz, hiszen az országban a legmodernebb hűtési és szellőztetési technológiák terjedtek el a farmokon. A kutatók 12 éven át több mint 130 ezer tehén tejtermelési adatait, valamint részletes időjárási információkat elemeztek, majd több mint 300 gazdát kérdeztek meg arról, mennyit segít a hűtés. Az eredmények szerint már egyetlen nap is, amikor a nedves hőmérséklet (amely figyelembe veszi a hőmérsékletet és a páratartalmat is) 26 Celsius-fok fölé emelkedik, akár 10 százalékkal is csökkentheti a tejhozamot. Ráadásul a tehénnek több mint egy hétre van szüksége ahhoz, hogy helyreálljon a termelése.
Drága alkalmazkodás, részleges védelem
A gazdák pontosan tisztában vannak vele, mennyire megterheli a teheneket a hőségnapok okozta stressz. Szinte mind használnak hűtési technológiát, de ezek a berendezések csak a veszteségek felét képesek ellensúlyozni 20 fokos hőmérsékleten, míg 24 fok felett már csak 40 százalékukat. Mégis, a beruházás általában másfél év alatt megtérül, azonban a teljes körű szigetelés – amely teljesen elszigetelné a teheneket a külső környezettől – túl költséges lenne.
Világszintű hatások, veszélyben a tejfogyasztás
A kutatás azt is megállapította, hogy a világ tíz legnagyobb tejtermelő országában, ha nem használnának hűtést, a napi tejhozam átlagosan négy százalékkal csökkenhetne a század közepére. Indiában, Pakisztánban és Brazíliában még nagyobb, akár közel hat százalékos veszteség is előfordulhat, de ezekben az országokban a hűtés alkalmazása hozná a legnagyobb hasznot. Ugyanakkor még a legfejlettebb technológiák mellett is 1,5–2,7 százalékos csökkenésre kell számítani.
A kutatás hangsúlyozza, hogy bár a technológia nélkülözhetetlen, önmagában nem elegendő: fontos a stresszfaktorok – például a zárt tartás és az elválasztás – csökkentése is, mert ezek fokozzák a hőérzékenységet és rontják a tehenek ellenálló képességét. A tej jövője tehát egyre forróbb kérdés – szó szerint is.
