
Hogyan működik a homokakkumulátor?
Az innovatív eszközben zárt csőrendszer vezeti a hőt a homokba, amit két acélréteg és egy szigetelőréteg fog közre, így akadályozva meg a hőveszteséget. A homokot megújuló energiaforrások, például naperőművek és szélerőművek felesleges energiája melegíti fel, akár 600 Celsius-fokig. Ha szükség van rá, hideg levegőt fújnak át a csöveken, amely magába szívja a hőt, és azt forró víz, gőz vagy forró levegő formájában adja tovább a fűtési rendszernek.
Zöld energia tárolása hónapokra
A megújuló energia gyakran nem akkor áll rendelkezésre, amikor szükség lenne rá – a homokakkumulátor ezért képes hosszú időn át tárolni az így megtermelt hőt. Teljesítménye eléri a 10 megawattot, ami azt jelenti, hogy másodpercenként 10 millió joule energiát képes leadni, akár 400 Celsius-fokos hőmérsékleten. Ez a technológia akár hónapokig is képes melegen tartani a homokot, így a nyáron eltárolt nap- vagy szélenergia télen hasznosulhat, amikor a fűtési igény a legnagyobb. Ha elterjed, mintegy 70%-kal csökkentheti a kisváros szén-dioxid-kibocsátását.
A homok, mint hőcsapda
A homok nem újdonság a hőtárolásban: kemencékben, tűzhelyekben évszázadok óta használják. Az olcsó és elérhető szilícium-dioxid tökéletesen alkalmas a hő hosszú távú megtartására, olvadáspontja is rendkívül magas. A homokakkumulátor önmagában ugyan nem elektromos áramot tárol, hanem hőenergiát, amit később lehet a lakossági vagy ipari rendszereknek átadni.
A jövő energiatárolása?
Bár a Polar Night Energy jelenlegi rendszere még drága, főleg a sok acél miatt, az alapötlet robusztus: porózus kialakítással és olcsóbb anyagokkal tovább lehetne csökkenteni a költségeket. Míg most főként a szélenergia ingadozásainak kiegyenlítésére használják rövid távon, a szakértők szerint a homok hőtárolása akár egész évszakokra is kiterjeszthető. Az MI-vezérelt energiaelosztás egyik nagy ígérete lehet, hogy a nyári napfényből téli meleget farag.