Az avar harcos ritka kardja forog a sírjában

Egy 1300 éves avar harcos sírját tárták fel Székesfehérvár mellett, ahol kivételesen ritka vas szablyát, ékszereket és más tárgyakat találtak. A finoman ívelt, lovas harcosokra jellemző szablya erősen rozsdás, de a penge díszítései még mindig árulkodnak a mester munkájáról. A fegyveren kívül ezüst övcsatok, aranyozott hajfonatdíszek, üveggyöngy fülbevaló, hosszú kés és nyílhegyek is előkerültek – ezek eredetileg valószínűleg tegezben voltak, de a tegez és a nyílvesszők nyele, tollazása már elkorhadt.

Elit harcos maradványai

A harcos maradványaira is rábukkantak, ám felsőtestét és fejét fosztogatók feldúlták, csak a karjai és alsóteste maradtak anatómiai rendben. A sírt először műholdfelvételeken azonosították, majd a Szent István Király Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti programja kezdte el a feltárást, amely műholdas képeken mezőgazdasági jeleket vizsgál, rejtett lelőhelyek után kutatva.

Az avar birodalom tündöklése és bukása

A lelet a 670–690 közötti évekből származik, amikor ezen a területen az úgynevezett Avar Kaganátus, vagyis az avar birodalom állt fenn. A Kárpát-medencét ekkor a pannon avarok uralták, akik feltehetően egy török vagy mongol származású elit által vezetett, félnomád sztyeppei törzsszövetség lehettek. Saját írásrendszerük nem volt, ezért kultúrájuk mindmáig titokzatos. A pannon avarok birodalma a 6. században indult, ám a bizánci, frank és bolgár háborúk végül a 9. században elpusztították államukat. Ezután a területet a Volga–Urál vidékről érkező magyarok szállták meg, akik a legtöbb mai magyar ősei lettek.

Páratlan kard a múltból

A sírban talált szablya mind a penge, mind a markolat tekintetében kivételesen egyben maradt – ilyen épségű avar kard rendkívül ritka. A leletet speciális fatámaszban kellett kiemelni, hiszen a századokon át tartó föld alatti pusztulás miatt rendkívül törékennyé vált.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján

Share on Social Media