Az ausztrál föld tüzének titkai: 3000 éves történet szikrái

A múlt hamuja segíthet megérteni a jövőt

A SahulCHAR adatbázis most először gyűjti össze Sahul földrész (Ausztrália, Új-Guinea és Új-Zéland/Aotearoa) üledékekbe zárt faszén- és korommaradványainak tudományos feljegyzéseit. Ezek a mikroszkopikus szénrészecskék évezredeken át konzerválódva megmutatják, milyen gyakran és milyen erővel pusztított a tűz, valamint hogy milyen növényzet égett le az idők során. A faszéndarabokat a szél és a víz juttatta tavak, mocsarak aljára, ahol ma is olvasható a múlt üzenete.

Kutatók összefogása a láthatatlan történet nyomában

Az adatbázist 23 kutató saját eredeti adatainak, korábbi gyűjteményeknek és publikációknak összefésülésével állították össze. A James Cook Egyetem munkatársa, Dr. Emma Rehn hangsúlyozza, hogy csak régi adatok összehasonlításával tudjuk megmondani, valóban többet, komolyabban ég-e a táj. Ma komoly kutatások folynak arról is, hogy az őslakosok tudatos tűzhasználata, az úgynevezett kulturális égetés mennyiben járult hozzá a tüzek mintázatához, illetve mi volt a klímaváltozás szerepe.

Új eszköz döntéshozóknak és kutatóknak

A most elérhető adatbázis lehetőséget ad a földhasználóknak, döntéshozóknak és mesterséges intelligencia rendszerekkel dolgozóknak, hogy pontosabban megértsék: mi számít normálisnak, és honnantól számít katasztrófának az új tűzfrekvencia vagy erősség. Akár több ezer éves tűztörténettel mérhetjük össze a jelen tüzeit, amikor a hagyományos feljegyzések már rég véget érnek.

Aki saját szénnyom-adatokat szeretne megosztani a régióból, használhatja a SahulCHAR sablont, hogy hozzájáruljon ehhez a közös tudáshoz.

2025, adrienne, phys.org alapján