Szokatlan hóvihar a világ legszárazabb sivatagában
A Chile északi részén található Atacama-sivatag az egyik legszárazabb hely a Földön, ahol bizonyos területeken évente csupán 0,5 milliméter csapadék hullik. Ez a hatalmas, 105 ezer négyzetkilométeres térség az Andok esőárnyékában fekszik, és a hideg óceáni áramlatok miatt teljesen kizárt a tartós csapadék kialakulása. Mégis, 2025 júliusában egy ritka, „hidegmagvú ciklon” okozta hóvihar borította fehérbe a sivatag egy részét, különösen az 5000 méter magasan fekvő Chajnantor-fennsíkot.
A különleges jelenséget a Landsat 9 műhold július 10-én készített fotói örökítették meg: hócsíkok rajzoltak kontrasztos mintákat a barna, sziklás felszínre. Bár ilyen időjárás legalább egy évtizede nem fordult elő, 2013-ban már jelentkezett hasonló hóesés a környéken.
ALMA túlélőmódba kapcsolt
A hóvihar különösen érzékenyen érintette a több mint 50 antennával üzemelő Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) csillagászati obszervatóriumot. Ilyen magaslaton a mikroklíma általában kifejezetten kedvez a csillagászathoz, hiszen csekély a légköri zavar és erős a napsugárzás. Most azonban az antennákat áramtalanították, és úgy állították be, hogy a hó ne rakódhasson rájuk, ezzel leállítva a tudományos munkát.
A délnyugatra fekvő Southern Astrophysical Research (SOAR) teleszkópot is érintette a havazás, ám kisebb mértékben, míg a térség újonnan épült obszervatóriuma – a Vera C. Rubin Obszervatórium (Vera C. Rubin Observatory) – sértetlen maradt.
Hosszú távú változások jöhetnek?
Az Atacama éghajlatának szélsőségei nem újak: a 16. század végétől a 20. század közepéig például évtizedeken át egyáltalán nem esett itt eső. Az utóbbi évek extrém esőzései azonban többször is heves áradásokat, iszapárakat és halálos villámárvizeket okoztak – legutóbb 2015-ben, amikor 31 halottat követelt a legsúlyosabb áradás.
A hirtelen csapadék ráadásul különös életre kelti a sivatagot: a sivatagi virágok nemcsak tavasszal, de akár tél közepén is kivirulhatnak. A háttérben egészen más folyamatok zajlanak, mint amit a szárazsághoz szokott világ megjósolt volna. Egyes kutatók szerint az emberi tevékenység okozta klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és intenzívebbek lehetnek ezek a rendkívüli csapadékesemények.
Ha ez így folytatódik, az Atacama elveszítheti hírnevét, és a jövőben már nem nevezhetjük a Föld egyik legszárazabb sivatagának.
