Különleges égi és földi körülmények
Az észak-chilei ALMA-t tíz éve nem lepte el hó a bázison, annak ellenére, hogy az 5104 méter magasan fekvő Chajnantor-fennsíkon évente akár három havazás is előfordul. A mostani esemény szokatlan légköri instabilitás eredménye volt: a meteorológiai szolgálat szél- és hóriasztást adott ki, amikor egy úgynevezett hidegörvény vonult át a térségen. A viharban 80–100 km/h-s széllökések tomboltak, erős esőzések is előfordultak, sőt, egy patak kilépett a medréből, több épületet is megrongálva. Áldozatokról szerencsére nem érkezett jelentés. Ilyen erejű időjárási jelenség közel tíz éve nem volt a környéken.
ALMA karanténban: amikor maga a túlélés is teljesítmény
A havazás hatására az ALMA életbe léptette a „túlélő üzemmódot”: az antennákat a szél irányába fordították, hogy minimalizálják a sérülésveszélyt, a mínusz 12 °C-os hőmérséklet (mínusz 28 °C-os hőérzettel) miatt pedig szinte lehetetlenné vált a kültéri munka. Csak akkor folytatódhatnak a megfigyelések, ha a hókotró csapatok minden antennát ellenőriztek, mivel a lehűlt, tiszta levegő ilyenkor kínálja a legjobb mérési lehetőségeket. Az ALMA 66 precíziós antennával működik, sok ország tudományos együttműködésében, és éppen az ilyen szélsőséges időjárás kezelésére is tervezték.
Mi lesz itt, ha tényleg változni kezd az éghajlat?
Az Atacama-sivatag éves csapadéka mindössze 1–15 milliméter, sok területen éveken át sem hull mérhető mennyiségű eső vagy hó. A kutatók szerint bár jelenleg még nem lehet egyértelmű kapcsolatot kimutatni a klímaváltozás és a szokatlan havazás között, a modellek azt mutatják, hogy még ebben a szinte csapadékmentes térségben is gyakoribbá válhatnak az ilyen extrém események. Hogy ez már elkezdődött-e, arra most még nincs biztos válasz.
