Miért most indul meg ennyire?
A kutatók szerint a most megfigyelhető drámai visszahúzódás oka, hogy a gleccser már több mint tíz éve elveszítette éghajlati egyensúlyát, de csak most kezdi megadni magát a melegedésnek. Moritz Koch, a németországi Friedrich-Alexander Egyetem doktorandusza és kutatócsoportja terepmunkával, helikopteres radaros mérések, tóba helyezett szonár, valamint műholdas adatok segítségével vizsgálta a Perito Morenót, hogy pontos képet kapjon a változásokról.
A világ figyelme Patagóniára szegeződik
A lenyűgöző jégfal minden évben turisták százezreit vonzza, és 1981 óta az UNESCO világörökség része. A gleccser híres arról, hogy hatalmas jégtáblák válnak le róla, amelyek az Argentino-tóba zuhannak. Bár a gleccserek viselkedését könnyű megérteni – melegben olvadnak –, a pontos előrejelzés szinte lehetetlen, akár egy leejtett bögre törését megjósolni.
Sokan a Perito Morenót hozták fel példának a klímaváltozás-tagadás mellett, hiszen éveken át stabil maradt, amikor a legtöbb jégtömeg visszahúzódott. Ám a mostani változások megmutatják, hogy még a legellenállóbb jégtömb is könnyen elveszítheti stabilitását, ha tartósan felborul a természetes egyensúly.
Több a tét, mint az argentin táj
A gleccserek visszahúzódása világszerte hatással lehet a tengerszintre, így milliók életét veszélyezteti a tengerpartokon és a szigeteken. Bár most Patagónia látványos átalakulását láthatjuk, a kutatók szerint valójában a nagy antarktiszi jégtömegek sorsa a fő kérdés. A jég azonban globális jelentőséggel bír: tájat formál, kultúrákhoz kapcsolódik, ivóvizet biztosíthat, vagy éppen katasztrófát okozhat összeomlás esetén.
A Perito Moreno sorsa figyelmeztetés: a gleccserek nem örökéletűek, és egyre több jégdarabot veszítünk világszerte – talán ideje jobban tisztelni azt a jeget, ami még megmaradt.
