Minden írásrendszer más
Az eddigi kutatások főként az angolra koncentráltak, holott a világ nyelveit nagyon eltérő módon írják: egyesek betűkkel (mint az angol vagy a török), mások képjelekkel (például a kínai és a japán), vagy épp szótagjelekkel (mint a hindi). Tovább bonyolítja a képet, hogy egyes nyelvek balról jobbra, mások jobbról balra olvashatók, sőt, akad, amelyiket fentről lefelé kell olvasni, mint a hagyományos mongolt.
Ennek ellenére az a kérdés, hogy a saját anyanyelvünkhöz kifejlesztett stratégiákat átvisszük-e az idegen nyelvű olvasásra, sokáig megválaszolatlan maradt.
MECO: Az olvasás mikroszkóp alatt
A MECO nevű nemzetközi együttműködés több mint 40 ország kutatóit kapcsolja össze azzal a céllal, hogy szemmozgáskövetéssel vizsgálják, hogyan olvasunk. Egy kamera rögzíti, pontosan hova nézünk olvasás közben, mit ugorunk át, és mennyi ideig időzünk egy-egy szón, így valós időben követhető az agy munkája.
A résztvevő laborok pontosan ugyanazokkal az eljárásokkal mérik az olvasást angol szövegeken, majd ugyanezt saját anyanyelvükön is elvégzik. Ennek révén összevethető, hogyan hat az anyanyelv az idegen nyelvű olvasásra.
Az anyanyelv hatása a szemmozgásunkra
A kutatás egyik fő felfedezése az, hogy az anyanyelven rögzült szemmozgási stratégiák erősen befolyásolják, hogyan olvasunk második nyelven. Lényeges, hogy a szemmozgások akár fele az első nyelvünk olvasási szokásaiból ered. Például a koreai írás sok információt sűrít egy egységbe, ezért a koreai olvasók sok szót átugranak, rövidebb, de gyakoribb szemmozgásokat végeznek. Ezzel szemben a finn olvasók – ahol hosszúak a szavak – több időt töltenek egy szóval, és ritkábban ugranak át szavakat.
Érdekes, hogy a megértés és a szemmozgás sokszor elválik: az idegen nyelvű szövegeket gyakran ugyanolyan jól értik a tanulók, mint az anyanyelvűek, de szemmozgásuk nagyobb erőfeszítést jelez.
Ritka nyelvek a fókuszban
A programhoz csatlakozott például az a kutató, aki a hagyományos mongol függőleges írását vizsgálja, és beszámolt a támogatás jelentőségéről. A brazil MECO-kutatók abban bíznak, hogy a portugál olvasásról is több adat áll majd rendelkezésre, amelyekkel javítható lehet a brazil oktatási rendszer és az olvasási készségek fejlesztése is.
Ennek fényében ott, ahol többnyelvű iskolai közösségek működnek, a kutatás segíthet olyan tanítási stratégiákat kidolgozni, amelyek jobban igazodnak a diákok anyanyelvi hátteréhez. Minden adat szabadon elérhető, így az egész világ kutatói vizsgálhatják, miként olvasunk – bármilyen nyelven is tesszük azt.
