
Újszerű, mégis ismerős világ
Az Angeline Era, az Analgesic Productions legújabb alkotása pontosan erre a nosztalgikus érzésre épít – mégis merőben más, mint azt elsőre gondolnánk. Első ránézésre egy elveszett PS1-klasszikusnak tűnik, de sokkal több annál. Különösen említést érdemel, hogy egyszerre ötvözi a puzzle, RPG és kalandjátékok elemeit, miközben nem kísérli meg görcsösen lemásolni a klasszikus RPG-ket. Az eredmény egy igazán egyedi játék, amely tényleg úgy játszható, ahogy a régi PlayStation-játékok emlékeinkben élnek – miközben teljesen más.
Az Angeline Era világát geometrikus, szögletes poligonok és visszatérő vallási témák uralják. A játékos Tets nevű hőst irányít, aki egy távoli kontinensre érkezik, hogy kristályhoz hasonló Bicornokat gyűjtve megmentse a világot. Az első képeket látva könnyen hihetjük, hogy egy tipikus japán RPG-vel van dolgunk, de lehet, hogy tévedünk.
Felfedezés a megszokások helyett
Lényeges hangsúlyozni, hogy az Angeline Era nem körökre osztott harcrendszert használ: ehelyett egy szabadon bejárható, nemlineáris kalandjáték. A térképen semmiféle jelölés nem segíti az előrehaladást – minden dungeont és helyszínt magadnak kell megtalálnod, gyanús csempéket átvizsgálva és a Keresés gombot hosszan nyomva. Ha jó helyen vagy, előbukkan egy bejárat, ahová csak egy gyors, belső nézetes akadálypálya teljesítése után léphetsz be.
A harc sem hétköznapi: az ellenfelekbe kell „beleütköznöd”, hogy kárt okozz. Bár egy fegyvert is kapsz, az csak felfelé tud lőni, a töltényeket pedig kizárólag ütközéssel tudod visszaszerezni. Minden zónában tökélyre kell fejlesztened ezt a rendszert, mert csak így juthatsz el a végén található mérleghez, amely a fejlődés záloga.
Vissza a felfedezés öröméhez
A keresgélés és az „összefutásos” harc egyvelege teljesen egyedi élményt ad, mégis ismerős érzéssel tölt el. A játékmenet, a homályos textúrák és a Casio-s rezes zene valóban visszahozzák a korszak hangulatát, bár az újabb megoldások – például a DeviantArt-stílusú karakterportrék – néha zavaróan modernekké teszik a képet. Az Angeline Era stílusában rokon a Hollóország (Crow Country) című játékkal, ugyanúgy rácsodálkozik a PlayStation öreges, furcsa bájára.
A játék igazi erőssége a felfedezés érzése: az elején semmit sem magyaráz el, mindenre magadnak kell rájönnöd. Minden egyes alkalommal, amikor előrébb jutsz, a saját kíváncsiságod és kitartásod visz előre – tényleg úgy érzed, felfedezed a világot. Nem ad kézenfekvő tippeket vagy útmutatót, nem vezet kézenfogva, így igazi élményt nyújt annak, aki szereti a kihívást.
Élmény, ami magával ragad
Lényeges hangsúlyozni, hogy az Angeline Era abban bízik, hogy te magad akarod felfedezni a titkait, így a játékos és a játék közt igazi kölcsönös bizalom alakul ki. Lehet, hogy néha elveszettnek érzed magad, de pont ebben rejlik a varázsa: nem hajszol, nem siettet – hagyja, hogy a saját tempódban fedezd fel, mi mindent kínál. Ez teszi igazán különlegessé minden kalandor számára.
