
Megdöbbentő anyai halálozási arányok
A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) meghatározása szerint anyai halálozásról akkor beszélünk, ha a kismama a terhesség vagy a szülést követő 42 napon belül, a várandóssághoz köthető okból hal meg. 2024-ben az USA-ban minden 100 000 élveszületésre 19 anyai halálozás jutott. Ez majdnem a duplája a kanadai (8,4), a dél-koreai (8,8), négyszerese a brit (5,5) aránynak, és össze sem hasonlítható a norvég nullához. Az sem elhanyagolható, hogy bár az amerikai egészségügyi kiadások kiemelkedőek, az eredmények messze elmaradnak más, hasonlóan jómódú országokétól.
Mi okozza a veszteségeket?
Az anyai halálozások fele a szülés napján vagy az azt követő napon történik; ezek többsége váratlan, gyors lefolyású komplikációk, például vérzés, magas vérnyomás (preeklampszia), fertőzés vagy szívizom-megbetegedés következménye. Terhesség alatt a halálesetek harmadáért szív- és érrendszeri problémák, köztük stroke-ok felelősek. Bár egyre több nő szenved krónikus betegségekben – mint az elhízás vagy a magas vérnyomás –, más országokban ezek a tényezők mégsem járnak ennyire magas halálozással, ami rendszerszintű problémák meglétét jelzi.
A „szülészeti sivatagok” jelensége
Az országos adatok szerint az amerikai megyék 35%-a „szülészeti sivatag”: nincs a közelben sem szülészeti osztály, sem újszülött specialista. 2022-re a vidéki kórházak több mint fele már nem nyújtott szülészeti ellátást, az elmúlt évtizedben pedig 238 ilyen intézmény szüntette meg ezt a szolgáltatását. Az ellátáshiány nemcsak a vidéki területeket, hanem a nagyvárosokat is érinti; chicagói példákban akár hosszú, nehéz utazás árán juthatnak el a kismamák a szükséges szűrésekre is.
A Medicaid megnyirbálása és társadalmi egyenlőtlenségek
Az idei jogszabálymódosítás, a „Nagy, szép törvény” (Big Beautiful Bill Act) értelmében jelentős forráskivonás érte a Medicaid-programot. Ez különösen a vidéki kórházak szülészeti osztályait sodorja bezárás veszélyébe, így akár 144 ilyen részleg is megszűnhet. Miközben az Egyesült Államokban a szülések 41%-a Medicaid-finanszírozással történik, a támogatás szűkülése súlyosan veszélyeztetheti a megelőző és életmentő ellátásokat. A hátrányos helyzetű csoportok, főként a fekete, őslakos vagy fiatal anyák, fokozott kockázatnak vannak kitéve; esetükben gyakran a Medicaid az egyetlen finanszírozási forrás.
Rasszizmus és intézményi problémák
A fekete és indián nők két-háromszor nagyobb eséllyel halnak meg terhesség vagy szülés következtében, mint fehér társaik. Kutatások szerint ez részben az ellátáshoz való hozzáférés hiányából, alacsonyabb ellátási színvonalból és az egészségügyi dolgozók rejtett előítéleteiből fakad. Ráadásul a fekete páciensek gyakran rosszabb kommunikációt, kevesebb részvételt tapasztalnak a döntéshozatalban, emiatt kevésbé bíznak orvosukban, és kevesebb, saját egészségüket érintő alapvető információhoz jutnak.
Mit lehetne tenni?
A legújabb kutatások szerint az anyai halálozások 80-90%-a megelőzhető lenne. A legkritikusabb problémák felismerése és célzott intézkedések – például vérzéses, szív- és fertőzéses esetekre kidolgozott vészforgatókönyvek, rendszeres egészségügyi ellenőrzések, jobb képzések – jelentősen javíthatnák a helyzetet. Jó példa erre Kalifornia, ahol az anyai halálozás a Maternal Quality Care Collaborative programnak köszönhetően tíz év alatt drámaian visszaesett, megközelítve a kanadai szintet.
Politikai akadályok és átláthatatlanság
Szövetségi és állami szinten azonban sokszor politikai érdekek lassítják a fejlődést. Egyes államokban, ahol szigorították az abortuszt, hirtelen felfüggesztették vagy megszüntették a szülészeti haláleseteket vizsgáló bizottságok működését, ami információhiányhoz, módszertani káoszhoz és elemzési szünethez vezetett. Pedig az átláthatóság kulcsfontosságú lenne a megelőzésben.
Új irányok, modern megoldások
A standardizált orvosi protokollok, vészhelyzeti eszköztárak, rendszeres továbbképzések, valamint a terhességi magas vérnyomás otthoni mérésére szolgáló telemedicinás fejlesztések – mint például a Maryland Anyai Egészségügyi Innovációs Program (The Maryland Maternal Health Innovation Program) – mind esélyt adnak arra, hogy időben felismerjük a veszélyes folyamatokat. Az egészségügyi dolgozók és a kismamák oktatása is kulcsfontosságú – ha mindenki tudja, mikor és hogyan kell cselekedni, jóval ritkábban fordulnának elő tragédiák.
Összefoglalva: a terhesség, a szülés és a gyermekágy időszaka jelentős egészségügyi kockázatot jelent az USA-ban, ám a megoldási lehetőségek adottak – csak alkalmazni kellene őket. Az anyai halálozás országos aránya hűen tükrözi az ország egészségi állapotát: ha a döntéshozók komolyan veszik ezt a problémát, drasztikusan visszaszorítható lenne ez a szomorú statisztika.