Megérkezik a kormány nélküli autó
Elon Musk 2024 októberében mutatta be a Cybercab prototípusát, amely 2026-ban kerülhet piacra. Ez egy kétajtós, kétszemélyes, teljesen önvezető jármű – kormány és pedálok nélkül. Jelenleg már 10-20 Model Y robotaxit tesztelnek Austinban, Texasban, egy geokerítéssel leválasztott útvonalon, hogy bizonyítsák az autonóm technológia biztonságát.
A Cybercab ellentmondásos újdonság: az Amazon tulajdonában álló Zoox robotaxija szándékosan nem autóként, inkább metrókocsi-szerű, futurisztikus tárgyként jelenik meg, míg a Cybercab a klasszikus sportautó-formát idézi – pillangóajtókkal, letisztult vonalakkal. Csakhogy itt már nincs mit megragadni: mindenről a mesterséges intelligencia dönt. A szabadság csábító ígéretével reklámozza magát: mozgás, felelősség nélkül.
Az autó és a szabadság: mítosz és valóság
Az első Ford Model T 1908-ban 825 dolláros (ma közel 10,4 millió forintos) árával kevesek kiváltsága volt, de 1913-ban a gyártósor jelentősen gyorsította és olcsóbbá tette az autók előállítását. 1927-re az amerikai családok 55,7%-a már rendelkezett autóval. Az autópálya-mítosz azonban csak 1926-ban vált igazán jelentőssé, amikor a legendás 66-os út (Route 66) megnyitotta Chicago és Santa Monica közötti útvonalát – az “Anyaút” új legendákat és hőstörténeteket szült.
Az autó nem csupán közlekedési eszköz, hanem társadalmi státuszt is jelent, lehetőséget ad az önkifejezésre, és összekapcsolja az amerikaiakat a végtelen szabadságérzettel. Jack Kerouac Úton (On the Road) című regénye és Chuck Berry Johnny B. Goode című dala mind hozzájárultak ehhez a romantikus vízióhoz. Az autó mára az amerikai élet meghatározó része lett: találkozóhely, menedék, a szabadság gépe.
Az autópálya árnyoldalai
Ez a romantika sosem volt problémamentes. A gépkocsi szabadságát leginkább a „király” – többnyire férfi, aki ura a sorsának – élvezte. Eközben az autópályák egész városrészeket vágtak ketté, főleg a hátrányos helyzetű környékeken. A tömegközlekedés sosem tudta lekövetni az autóalapú fejlődés okozta új távolságokat; a szegényebbek, idősek és fogyatékkal élők gyakran a szabadság helyett elszigetelődtek. 1998-ban Jane Holtz Kay azt írta, hogy az amerikai lakosság egyharmada – mintegy 80 millió ember – egyáltalán nem vezethet: túl fiatal, túl idős vagy túl szegény hozzá.
2012-ben egy Brookings-jelentés kimutatta: az USA 100 legnagyobb városában a dolgozók mindössze 27%-a tudta 90 percen belül tömegközlekedéssel elérni munkahelyét. A nagyvállalatok aktívan hozzájárultak a tömegközlekedés leépítéséhez, hogy autóvásárlásra ösztönözzék az embereket.
Robotaxik: esély vagy csapda?
A robotaxi-hullám most felforgatja a régi képletet. Kritikusai szerint elveszi az egyén kontrollját, MI-alapú információs hálózatokba kényszerít minket – bár ezt a mobiltelefonod már egyébként is megteszi. Támogatói viszont úgy vélik: azok, akiknek korábban a legkevesebb jutott az autós Amerika szabadságából – idősek, fogyatékkal élők – végre visszakapják a mozgás lehetőségét. Egy 2017-es kutatás szerint az önvezető járművek kétmillió fogyatékkal élő amerikai számára teremthetnének munkalehetőséget, és évente 6,8 billió forintot (19 milliárd USD) lehetne megtakarítani az egészségügyi kiadásokon, például kevesebb elmaradó orvosi vizit miatt.
A robotaxik felszabadítják a zötyögős ingázás óráit is: lehet aludni, dolgozni, filmet nézni, vagy beszélgetni a gyerekeddel. Tanulmányok szerint az utasok stressz-szintje alacsonyabb önvezető járműben. Bár bizonyos szabadságot már a mai taxiszolgáltatások is kínálnak, itt nincs fáradt, mogorva sofőr, sem értékelő rendszer, így valódi privát zóna alakulhat ki.
A Cybercab: sci-fi jövő, valós kérdőjelekkel
A Cybercab olyan, mintha egy sportautót süketszobába mártottak volna: hangtalan, tágas, dizájnja pedig biztosan megosztó lesz. Függetlenül attól, hogy a sajtó minden hibát vagy balesetet felnagyít majd, biztos, hogy a robotaxi nem lépi túl a sebességhatárt, nem alszik el és nem iszik vezetés közben, nem lesz agresszív. Így több tini jut majd haza épségben, több nagyszülő indulhat életre szóló kalandra.
Az út azonban nem könnyű: egy friss felmérés szerint 8000 amerikai közül 71% nem szívesen ülne robotaxiba, 43% pedig betiltaná őket. Azok viszont, akik ténylegesen kipróbálták, 95%-uk pozitívabban nyilatkozott; 98% biztonságban érezte magát. Az árak is csökkennek majd: míg egy robotaxi 2024-ben 1160 forint/km (3,13 USD) volt, 2030-ra várhatóan 370 forint/km (1 USD), 2040-re pedig 215 forint/km (0,58 USD) alá eshet. Egy 2022-es előrejelzés szerint a költségek 50%-kal is csökkenhetnek 2025 és 2030 között. Jelenleg még drágább a robotaxi, de Kínában már most akár 87%-kal olcsóbb, mint a hagyományos taxi.
Az autópálya új legendái
Aki továbbra is önálló száguldásra, váratlan leágazásokra, szabadságmámorra vágyik, annak ott lesznek a klasszikus autók – ahogy ma is van, aki csak hobbiból lovagol. Közben azonban új történetek születnek: a jövő road movie-ja már két barátról szólhat, akik a Cybercabben azon vitáznak, melyik streaminget nézzék, mígnem ráébrednek, mi is az utazás igazi értelme. Lehet, hogy az új Kerouac is így írja majd a regényét, miközben az MI-vezette autóval szeli át a kontinenst. A Cybercab széles szélvédője már most is azt sugallja: lehet, hogy maga az autó lesz a jövő mozija, az új élmények helyszíne.
