
Miként működik az allergia?
Az allergia lényege, hogy a szervezet immunrendszere ártalmatlan anyagokat – például pollent vagy bizonyos ételeket – veszélyesnek érzékel, és támadásba lendül ellenük. Amint az immunrendszer hibásan azonosít egy ilyen anyagot, minden újbóli találkozásnál ismét beindítja a védekező reakciót, hacsak nem sikerül ezt megakadályozni. Az allergiának több fő típusa létezik: bőrallergiák (például ekcéma), allergiás asztma, szénanátha és ételallergia. Ugyanaz az allergén is kiválthatja ezeket, és ha valakinél már jelen van egy allergia, nagyobb az esély arra, hogy más allergiák is fellépjenek nála.
Az öröklődés szerepe
A kutatók szerint szinte biztos, hogy az allergiák kialakulásában van genetikai komponens is. Ikervizsgálatok bizonyították, hogy az egypetéjű ikrek sokkal gyakrabban mutatnak hasonló allergiás reakciókat, mint a kétpetéjűek. Egy kutatásban az egypetéjű ikrek 95%-os, a kétpetéjűek 37%-os egyezőséget mutattak a négy leggyakoribb allergiatípus tekintetében. Megfigyelték, hogy több száz gén mutációja befolyásolhatja az allergiák kialakulását, de közülük talán legismertebb a filaggrin (FLG) gén, amely a bőr nedvességzáró-képességét szabályozza. Hibás működése miatt a bőr könnyebben szárad ki, repedezik, és ez megnöveli az ekcéma, valamint más allergiák kockázatát. Ha sérült bőrön keresztül jut be egy allergén, az immunrendszer tévesen érzékenyedik rá, így allergia alakulhat ki – akár étel, akár valamilyen pollen vagy vegyi anyag ellen.
Környezeti hatások és a megelőzés lehetőségei
Az öröklött hajlam mellett azonban a környezeti tényezők is meghatározóak: milyen allergénekkel találkozunk, mikor és mennyit. Meglepő módon a gyerekeknél nem minden esetben ugyanazokra az anyagokra alakul ki allergia, mint a szüleiknél – sokkal inkább befolyásolja ezeket az első években átélt expozíció. Ma már létezik olyan immunterápiás kezelés is, amely hosszabb időn át kis mennyiségben adagolva szoktathat hozzá például a földimogyoró-fehérjéhez, csökkentve az allergiás reakció esélyét.
Az immunrendszer megfelelő tanulásához szükség van a bél- és bőrflóra sokszínűségére. Azok a gyerekek, akik korán sokféle baktériummal, mikrobával találkoznak, kevésbé hajlamosak allergiákra és ekcémára. Ugyanakkor ha a környezet túl steril, kevesebb parazitával, vírussal találkoznak, az immunrendszer hajlamosabb félreműködni, és valódi veszély hiányában is allergiás reakciókat indíthat.
Milyen lépéseket tehetsz?
Ebből adódóan a szülők legjobb esélye a megelőzésre, ha már kisgyermekkorban sokféle, gyakori allergénnel ismertetik meg a gyermeket, miközben gondot fordítanak a bőr épségére és nedvességének megőrzésére, különösen, ha hajlamos a szárazságra vagy ekcémára. Bár a genetika befolyásoló tényező, de nem jelent előre megírt sorsot – a környezeti hatások, a tudatos megelőzés és gondozás döntően befolyásolhatják, hogy valakinél kialakulnak-e allergiák.
