Kik érzékelik a számokat?
A mennyiségérzék nem csak az emlősökre jellemző. A méhek képesek megszámolni a virágokon található nektárforrásokat repülés közben, a pókfélék (például Nephila clavipes) figyelik, hány rovar akadt a hálójukba. Egyes békák, például a túngara békák, udvarlási versenyeken számháborúba kezdenek: egyik hím kiad egy hangot, majd a riválisa eggyel többet, amíg el nem fogy a szusz. Az oroszlánok az ellenséges falka oroszlánüvöltéseit számolják, mielőtt harcot vagy menekülést választanának.
2024-ben pedig kimutatták, hogy a varjak pontosan annyi károgást képesek kiadni, ahányat egy vizuális vagy hangjelzésre kérnek tőlük – akár négyig is „számolnak”.
Mi az a „mennyiségérzék”?
A fenti példák ellenére ezek az állatok nem számolnak, legalábbis nem úgy, mint az emberek. Az ő fegyverük az úgynevezett becsült mennyiségérzék (approximate number system, ANS), amelyet a kutatók szerint veleszületett idegsejtek – „számneurónok” – irányítanak. Ezek a sejtek bizonyos mennyiségekre reagálnak erőteljesebben. Még a frissen kikelt csibékben is megtalálták ezt a képességet.
Az ANS két érdekes tulajdonsága a távolsághatás és a mérethatás. Például könnyebb megkülönböztetni a 4-et a 8-tól, mint a 6-ot a 8-tól; illetve könnyebb a 2-t a 4-től, mint a 12-t a 14-től, még ha mindegyik esetben 2 a különbség. Ez összhangban van Weber törvényével: az állatok inkább arányokat érzékelnek, mint abszolút különbségeket.
Tudnak-e az állatok valódi matematikát?
Az ANS-es mennyiségbecslés messze van az emberi számolástól, ahol minden számhoz (például a 4-hez) pontos jelentés, szimbólum és sorrend is társul. Ehhez éveken át tanulnak a gyerekek, és csupán néhány nem emberi lény – például a híres Alex nevű papagáj, illetve két csimpánz (Sheba és Ai) – közelítette meg ezt a szintet. Alex például tudott nyolcig számolni, és össze is tudott adni tárgyhalmazokat.
A legtöbb állat nem végez valódi matematikát, vagyis nem használ szimbólumokat és számtani műveleteket (összeadás, kivonás, szorzás, osztás). Az ilyen formális aritmetika viszonylag új emberi találmány, amely főként a mezőgazdaság és a kereskedelem elterjedésével vált szükségessé.
Mégis, néhány kutató leleményes kísérletei szerint – ahol állatok bizonyos színeket vagy jelzéseket tanultak összeadáshoz vagy kivonáshoz társítani – például méhek, delfinek, orangutánok, csimpánzok és kiscsibék alap szinten elboldogultak az egyszerűbb matematikai műveletekkel. Ennél bonyolultabb, nagyobb számokra vagy algebrára már nincs bizonyíték.
