Határtalan lehetőségek a kutatásban
A kormány 60 millió fontot — mintegy 27,6 milliárd forintot — különített el az új tesztelési módszerek szabályozásának elősegítésére, és további 15,9 millió fontot (kb. 7,3 milliárd forintot) kapnak a vezető brit kutatási szervezetek, hogy fejlesszék az úgynevezett humán in vitro modelleket, például az organ-on-a-chip (szerv-a-chipen) rendszereket. Ezek kicsi, élő emberi szöveteket tartalmaznak, amelyekkel előre jelezhető, hogyan hat egy-egy gyógyszer az emberi szervezetre — mindezt állatkísérletek nélkül. Jelenleg öt kutatócsoport dolgozik a máj, az agy, a rák, a fájdalom és az erek betegségeit modellező emberi modelleken.
A mesterséges intelligencia is beszáll
A MI segítségével óriási adattömegek elemezhetők, hogy megjósolható legyen egy-egy szer hatékonysága és toxikus hatása, illetve tökéletesíthetők a vizsgálati folyamatok. Az elképzelések szerint olyan technikák is elterjednek majd, mint a 3D-nyomtatott emberi szövetek, amelyek tovább csökkenthetik az élő állatok használatát. A terv kitér arra is, hogy 2030-ra jelentősen visszaszorulhatnak a kutyákon és főemlősökön végzett farmakokinetikai vizsgálatok.
Türelmet és kitartást igényel
Bár lelkes fogadtatás övezi a stratégiát, a teljes átállás még hosszú évek kérdése lesz, hiszen a jelenlegi szabályozások szerint egyelőre nélkülözhetetlenek bizonyos állatkísérletek az új orvosságok fejlesztése során. A fejlesztések folyamatosak, de sok esetben csak lassan ismerik el biztonságosnak és megbízhatónak az alternatív módszereket. A szakmai szervezetek üdvözlik az ambiciózus célkitűzéseket, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az állatkísérletek csak akkor szoríthatók vissza, ha erre már valóban minden tudományos feltétel adott. Enélkül veszélybe kerülhet sok orvosi fejlődés és életmentő gyógyszer kifejlesztése.
