
Perceptuális vagy konceptuális? Mindegy, csak egyedi legyen
Nem elhanyagolható tényező, hogy a különböző elbeszélési módok nem teszik automatikusan sem könnyebbé, sem nehezebbé az emlékek felidézését – a vizsgált önkéntesek nagyjából ugyanolyan jól emlékeztek mind a szemléletes, mind az elgondolkodtató részletekkel teli történetekre. Az eltérő emléknyomok azonban az információ tárolását és előhívását máshogy alakítják: ezen a nyomvonalon magyarázható, hogy egyesek inkább a színes, érzékszervi részletek, míg mások az összefüggések és gondolatok mentén tárolják élményeiket.
A kutatók 35 résztvevő agyi aktivitását vizsgálták fMRI segítségével, miközben három egyszerű történetet hallgattak meg: vásárlás, reptérre utazás vagy barátokkal vacsora. Minden történetet kétféle változatban hallgattak: az egyikben sűrűbben fordultak elő konceptuális (érzelmek, gondolatok), a másikban perceptuális (látvány, tárgyak, színek) részletek.
Más-más agyi hálózatok mozgósulnak
Amikor a résztvevők a konceptuális verziókat idézték fel, a hippokampusz mellett aktivizálódott a Default Mode Network nevű agyi hálózat is, amely főként önmagunkra, érzéseinkre, társas viszonyainkra vonatkozó információkat dolgoz fel. A szemléletesebben elmesélt emlékek visszaidézésekor viszont inkább a hippokampusz és a bal oldali anguláris gyrus dolgozott együtt – ez a terület elsősorban érzékszervi, vizuális információk feldolgozásában jeleskedik.
Az is fontos, hogy a résztvevők mindkét típust ugyanúgy képesek voltak felidézni, de a konceptuális történeteket jobban kedvelték, és magabiztosabbnak érezték magukat, amikor azokat mesélték vissza. Ezek az elgondolkodtató részletek gyakran jelentik azt a magot, ami igazán megmarad egy történetből – különösen, ha filmeket vagy regényeket említünk, hiszen legtöbbször a karakterek közti viszonyokat, illetve az érzelmeket tudjuk biztosan visszaidézni.
Ahogy öregszünk, úgy változnak az emlékeink
A korral együtt is eltolódik a hangsúly: az idősebb emberek kevesebb látványhoz vagy hanghoz kötődő részletet jegyeznek meg, inkább az események összefoglaló értelmét és a társas szálakat idézik fel – valószínűleg azért, mert az érzékszervi, térbeli információk tárolása nehezebbé válik, vagy mert az élet során a társas kapcsolatok válnak hangsúlyosabbá.
Mi segíti az emlékek visszatérését?
Bármilyen jól megfogható részletfűzés jót tesz az emlékezésnek: minél egyedibb és konkrétabb információkat kap a hallgató, annál több kapaszkodója lesz, amikor a memóriából később elő akarja hívni a történetet. A részletek tehát nemcsak érdekesebbé, de tartósabbá is teszik a sztorikat.