Az agy, a végső számítógép
A kutatók rámutatnak, hogy bár a mai mesterségesintelligencia-rendszerek néha képesek intelligens viselkedésre, az igazi agyhoz képest elképesztő mennyiségű erőforrást fogyasztanak. A legtöbb szakértő eddig úgy gondolta, hogy a neuromorfikus gépek főleg mintafelismerésben és MI-hálózatok gyorsításában jók, de ilyen nehéz matematikai feladatokra nem lesznek képesek. Aimone és Theilman szerint viszont az agy is folyamatosan bonyolult számításokat végez; például egy teniszütés megtervezése valójában exaszintű matematikai feladat – ráadásul mindezt igen kis energiaigénnyel.
Tudományos áttörések a gyógyításban is?
Az új algoritmus szerkezete hasonlít az agykéreg hálózataira, így közelebb viheti a tudományt ahhoz, hogy megértse, pontosan hogyan végez számításokat az agy. Ez akár azt is jelentheti, hogy bizonyos agyi betegségek, például az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór, a számítási folyamatok zavaraiból eredhetnek. Ha a kutatók sejtése helyes, a neuromorfikus gépek nemcsak szuperszámítógépeket válthatnak le, hanem az idegrendszeri betegségek megértésében és kezelésében is áttörést hozhatnak.
