Az a furcsa köd uralja a Pluto időjárását

Megdöbbentő eredmények születtek a Pluto klímájával kapcsolatban: kiderült, hogy a törpebolygót beborító magaslégköri köd nem csupán látványos jelenség, hanem kulcsszerepet játszik az égitest időjárásának szabályozásában. Már a New Horizons (Új Horizontok) űrszonda 2015-ös átrepülése is meglepte a világot: a Pluto nem halott jéggolyó, hanem fagyott síkságai és tekergő hegyvonulatai felett egy kékes fényű ködréteg lebeg, amely 300 kilométer magasan nyúlik az égbe – jóval magasabban, mint azt valaha gondolták.

A köd eredete és hatása

A Pluto ködét bonyolult szerves molekulák alkotják, amelyek a napfény hatására metánból és nitrogéngázból keletkeznek. Számítógépes modellezések szerint ezek a ködrészecskék a nappali órákban elnyelik a napsugarakat, éjjel pedig infravörös sugárzásként visszabocsátják az energiát az űrbe. Ez a folyamat sokkal hatékonyabban hűti a légkört, mint bármilyen gáz: így a Pluto felső légrétege nagyjából –203 °C-ra hűl le, ami 30 fokkal hidegebb, mint ahogy a tudósok korábban becsülték.

Az új bizonyíték és tágabb jelentősége

Sokáig nehéz volt ezt a teóriát vizsgálni, mert a Pluto legnagyobb holdja, a Charon olyan közel kering, hogy a hőjeleiket a földi távcsövek nem tudták szétválasztani. A 2022-ben munkába állt James Webb-űrteleszkóp azonban végre képes volt megkülönböztetni a két égitest infravörös jelét, és a köd fénylése pontosan igazolta a várakozásokat.

Ez a különleges, köd vezérelte klíma nemcsak a Pluto sajátossága lehet: hasonló folyamatokat feltételeznek például a Neptunusz Triton és a Szaturnusz Titán nevű holdjánál is. Sőt, könnyen lehet, hogy a Föld őskorában is szerves molekulákból álló köd burkolta a bolygót – talán ennek köszönhető, hogy kialakulhatott és fennmaradhatott az élet. Az ilyen világegyetemi kutatások tehát közvetlenül segíthetik annak megértését, hogyan vált lakhatóvá a Föld.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján