Óriási napkitörés, káosz a földi rendszerekben
2024. május elején egymást követő napkitörések húsz éve nem látott erejű napvihart idéztek elő. Ez a vihar — amelyet később a néhai űridőjárás-kutatóról, Jennifer Gannonról neveztek el — elképesztő sarki fényeket hozott létre egészen Mexikóig, Portugáliáig és Spanyolországig. A földi GPS-rendszerek azonban teljesen megzavarodtak, napokig nem működtek megfelelően.
Az amerikai Közép-Nyugaton mindez éppen a vetési csúcsszezonban történt. Egyre több traktor és mezőgazdasági gép automatizált GPS-vezérléssel működik, ám ekkor a gépek pontatlanul, mintha részegek lennének, bolyongtak a földeken. Eddig csak sejteni lehetett, mekkora lehetett a zűrzavar, de új kutatások most számszerűsítették a hibákat: a GPS-jelek torzulása akár 70 métert is elérhetett a középső államokban, máshol pedig 20 méter körüli eltérést okozott.
Miért zavarodott meg a GPS?
A Bostoni Egyetem szakemberei száz fixen elhelyezett, rendkívül pontos GPS-vevőt vizsgáltak — ezeket eredetileg a tektonikus mozgások mérésére telepítették, de az ionoszféra viselkedését is pontosan mutatják. Az ionoszféra, vagyis a Földtől mintegy 48 km-rel kezdődő, elektromosan töltött légréteg, különösen érzékenyen reagál a napviharokra.
A GPS-vevők működése azon alapul, hogy az ionoszférában egyenletes plazmasűrűséget feltételeznek. Egy napvihar idején azonban szabálytalan plazmafalfalak keletkeznek, amelyek teljesen eltorzítják az áthaladó GPS-jeleket. Május 10-én hat órán keresztül tetőzött a zavar, de két napon át is fennmaradt a rendellenes állapot, különösen amikor a vihar által kiváltott sarki fények további zavarokat okoztak.
Mezőgazdasági és repülésbiztonsági kockázatok
Az Egyesült Államokban a precíziós mezőgazdaság eszközeinek 70%-a már GPS-alapú automata vezérléssel működik, útjelző karók nélkül. A gépek azonban ekkor, a legnagyobb munka közepén, teljesen leálltak vagy használhatatlanná váltak. Ezért a vetés csúszott, ami milliárdos kárt okozott a gazdáknak.
Nem csak a földeken okozott ez felfordulást. A repülőgépek leszállásánál is kulcsfontosságú a GPS, főleg a pontos magasság meghatározásában. Normál körülmények között a 4 méteres eltérések még elfogadhatók, ám ezúttal a helyenként 70 métert meghaladó hibák már veszélyesek voltak.
Ez volt csak a kezdet?
A Gannon-napvihar az elmúlt húsz év legerősebb ilyen jelensége volt, de minden szakember szerint csak ízelítőt adott abból, mire képes a Nap. A híres 1859-es Carrington-eseményhez (Carrington Event) hasonló vihar ma gyakorlatilag globális káoszt, a GPS-jelek teljes elvesztését okozná egész kontinenseken.
A kutatók szerint egy jövőbeli MI-alapú prognózis talán lehetővé tenné a GPS-hibák időbeni korrigálását, de amíg ez nem áll rendelkezésre, mindannyian ki vagyunk téve a Nap szeszélyeinek.
