A piac teljes átrendezése
Az indítvány fő érve, hogy az MI meghatározó technológia, ezért minden amerikainak – beleértve a kisvállalkozásokat, startupokat és egyetemeket is – előbb kell lehetőséget kapnia a fejlődésre, mint bármely más országnak. Ha életbe lép a GAIN MI Törvény (GAIN AI Act), minden külföldi ügylet előtt tanúsítani kell majd, hogy nincs olyan amerikai cég, amely megvásárolná ugyanazokat a chipeket – amíg ezek nem kelnek el belföldön, külföldi vevőnek sem lehet eladni őket.
Érdekes módon a szigorításokat eredetileg a Biden-kormány vezette be, hogy megakadályozzák a csúcskategóriás amerikai MI-chipek (főleg Nvidia modellek) kikerülését, elsősorban Kína felé. Most viszont ezek az előírások jelentősen szigorodnának: nemcsak Kínát, hanem gyakorlatilag minden nem amerikai vevőt hátrasorolnának.
Mérnöki és gazdasági buktatók
Az Nvidia természetesen ellenzi az elképzelést: szerintük a szabályok alapvetően hibás feltételezésekből indulnak ki, és teljesen félreértelmezik az MI-chipek és szerverszolgáltatások piacát. Az amerikai vevőket nem éri hátrány, ha a cég világszerte értékesít, sőt: így bővül a piac, és nagyobb lesz a bevétel minden amerikai vállalkozás számára.
Mégis, a GAIN MI Törvény (GAIN AI Act) azt feltételezi, hogy a kereslet messze meghaladja a kínálatot, így az amerikai cégeknek hónapokig kell várniuk a hardverre. Ez részben igaz is, de az MI-adatközpontok nem pusztán a chipeken múlnak: a nagy teljesítményű GPU-k jóval több áramot fogyasztanak, mint évekkel ezelőtt, és ezekhez speciális hűtési és ellátási rendszer szükséges, amire nem minden szereplő képes felkészülni. Az Nvidia vezérigazgatója többször hangsúlyozta: a cég azokat a vevőket szolgálja ki, akik valóban rendelkeznek a szükséges infrastruktúrával – így az MI-chipek nem porosodnak kihasználatlanul a raktárakban.
Kína és a csúcstechnológia: ki jár jól?
A törvényalkotók azzal is érvelnek, hogy ha több chip jut Kínába, kevesebb marad Amerikának, ám ezzel teljesen figyelmen kívül hagyják, hogy a kínai piacra szánt modellek – mint például az Nvidia H20 vagy az AMD MI308 – technológiailag több évvel elmaradnak a legújabb amerikai modellektől. Ezek a verziók (296 teraFLOPS FP8 teljesítmény) meg sem közelítik a Blackwell-architektúrás elit GPU-kat (5-15 petaFLOPS FP8/FP4), így sem árban, sem energiafelhasználásban, sem gyártókapacitásban nem versenytársai a legújabb fejlesztéseknek.
Érdemes megemlíteni, hogy a Trump-adminisztráció idén nyáron mégis engedélyezte a kínai exportot, igaz, kötelező 15 százalékos állami jutalék fejében. Mindezek fényében a szigorító törvény sem Kínát nem gyengítené, sem az amerikai adatközpontokat nem erősítené látványosan – inkább csak újabb piacokat nyitna a versenyképesebb kínai megoldások előtt, miközben szűkítené az amerikai chipgyártók mozgásterét.
