
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az AB 325 szabályozás alá vonja azokat a vállalatokat, amelyek nyomást gyakorolnak versenytársaikra, hogy közösen alkalmazzanak mesterséges intelligencián alapuló árazást. Már az is elegendő, ha egy panasz alapján megalapozottan felmerül az összeesküvés gyanúja, nem kell kizárni az önálló döntés lehetőségét. Ez jelentősen megkönnyíti az érintettek számára a jogi fellépést az algoritmikus árkartellek ellen.
Bár a törvény nem tiltja teljesen az algoritmusos árazást, egyértelműen bünteti, ha azt összejátszásra használják. A gyakorlatban például ingatlanpiaci vagy egészségügyi cégek egyeztethetik árazásukat úgy, hogy közös adatokat, szoftvereket használnak – még akkor is, ha csak közvetett kapcsolatban állnak egymással.
Konkrét ügyek: RealPage és MultiPlan
Tavaly a RealPage nevű céget az Igazságügyi Minisztérium (DoJ) és nyolc amerikai állam beperelte, mert olyan szoftvert értékesített, amely versenytárs bérbeadóktól gyűjtött, nem nyilvános adatokat, és ezek alapján árazási javaslatokat adott, amelyekkel mesterségesen emelte a bérleti díjakat országszerte. Az eljárás még folyamatban van, de több érintett már megegyezett a hatósággal.
A MultiPlan az egészségügyben hasonló módszert alkalmazott: olyan algoritmust fejlesztett, amely biztosítók zárt adataiból generált alacsonyabb ajánlatokat, így csökkentve a kifizetéseket az egészségügyi szolgáltatók részére.
Nem csak Kalifornia lépett, de a szövetségi szabályozás még várat magára
Az American Economic Liberties Project szerint a törvény jelentős előrelépés, mivel ezek az árfixáló algoritmusok hátrányosak a kisebb vállalkozásokra nézve, mesterséges dráguláshoz és beruházási visszaeséshez vezetnek. New York is bevezetett egy saját szabályozást idén júliusban: ott a cégeknek csupán jelezniük kell, ha mesterséges intelligenciát alkalmaznak az árazásban, de a használat maga nem tilos.
Mindez arra utal, hogy a technológiai piacokon egyre fontosabbá válik a mesterséges intelligencia alapú befolyás elleni jogi fellépés. Szövetségi tiltás egyelőre nincs; a bíróságok még vitatják, alkalmazható-e a Sherman-törvény az algoritmusokra, így a kérdés országos szinten egyelőre nyitott marad.