A Webb-űrtávcső sosem látott, rejtélyes anyagot találhatott Plútón és Titánon

A hiányzó hullámhossz nyomában

A tudósok a James Webb űrteleszkóp adatainak elemzése során egy különleges, 5,11 mikrométeres elnyelési vonalat észleltek mind a Plútón, mind a Titánon. Ez az eddig ritkán vizsgált hullámhossz korábban nem tűnt fel más égitesteknél végzett vizsgálatokban. A kutatócsoport más bolygók spektrumait is átvizsgálta, de sehol máshol nem bukkant hasonló mintázatra.

A Titán és a Plútó felszínének titkai

A kérdés azonban korántsem ilyen egyszerű: a két égitest felszíne és légköre rengeteg mindenben különbözik egymástól. A Titán a Szaturnusz legnagyobb holdja, nagyobb, mint a Merkúr, és a Naprendszerben egyedüliként – a Földön kívül – felszíni, folyékony metán- és etántavakkal rendelkezik. A Plútó azonban egy fagyott törpebolygó, fele akkora, mint a Titán, és négyszer távolabb van a Naptól, mégis ugyanazt az ismeretlen molekulát hordozza. Mindkettőjük légköre metánban és nitrogénben gazdag, mégis a kutatók biztosak abban, hogy a rejtélyes molekula a felszínen található, nem a légkörben.

Következtetések

A Plútón háromszor erősebb az elnyelési vonal, ami arra utal, hogy a titokzatos vegyület ott jóval gyakoribb. A tudósok lehetséges magyarázatként felvetették a benzolt, illetve néhány ismert szénhidrogén–jég kombinációját is. Ugyanakkor egyelőre nem sikerült egyik elméletet sem bizonyítani, így továbbra is várni kell a végső megoldásra. A Dragonfly misszió, amely 2028 után indulhat a Titánra, akár választ adhat arra, hogy pontosan milyen anyag okozhatja ezt a különös elnyelési vonalat – és vajon az ismeretlen vegyület létezhet-e más világokon is.

2026, adrienne, www.livescience.com alapján