Drágakövek meteoritbecsapódások nyomán
A korundum a Földön is rendkívül ritka ásvány, és csak ritkán fordul elő nagyobb kristályok formájában. Ugyanez lehet a helyzet a Marson is, ahol a most azonosított kristályok mindössze 0,2 milliméternél kisebbek. Emiatt tehát valószínűleg senki sem fog marsi rubinokkal díszített nyakláncot hordani a közeljövőben. Továbbá a kutatók szerint ezek a kristályok egészen más körülmények között jöhettek létre, mint a földi társaik. Míg a Földön a korundum főként metamorf és magmás folyamatok során, nagy hő és nyomás hatására, esetenként hidrotermális oldatok közreműködésével keletkezik, addig a Marson a kutatók a meteoritbecsapódások rendkívüli erejét tartják lehetséges kiváltó oknak.
Rejtélyes eredet, további kérdésekkel
A most felfedezett apró kristályokat úgynevezett „úszó” kövekben találták, amelyek kívülállónak tűnnek az adott helyszínen, valószínűleg becsapódások vagy más marsi folyamatok révén kerültek oda. A felfedezés egyre több kérdést vet fel, többek között azt, hogy pontosan miből és hogyan alakultak ki ezek a kövek, és léteznek-e nagyobb, akár felhasználható méretű marsi drágakövek is. A Földön is a nagyobb korundumkristályok rendkívül ritkák, ezért a kutatók hasonló előfordulást várnak a Marson is.
Drágakőlaboratórium a vörös bolygón
A Jezero-kráter környékén egyéb, drágakőszerű ásványok, például opál és gránát nyomaira is rábukkantak korábban, ami arra utal, hogy a Mars valóságos drágakőlaboratóriumként is működhet. Bár a most megtalált korundumkristályok valószínűleg túl kicsik ahhoz, hogy ékszerként hasznosítsák őket, a jövőben akár más, nagyméretű drágakövek is előkerülhetnek a vörös bolygón.
