A legrövidebb nappal: a napforduló
A téli napfordulókor van az év legrövidebb nappala és leghosszabb éjszakája az északi féltekén. Ekkor a Föld forgástengelyének 23,5 fokos dőlése miatt az északi rész elfordul a Naptól: ezért kapunk ilyen kevés fényt. Amikor eléri a napforduló pontját, a Nap látszólag abbahagyja a dél felé haladást, majd újra észak felé indul az égbolton. A napmegállás (solstice) szó is erre utal: ilyenkor a Nap a legdélibb pontján kel és nyugszik az északi féltekéről nézve.
Délen nyár van, az északi sarkon sötétség
A déli féltekén minden fordítva történik: ott ilyenkor nyári napforduló van, a sarkkörökön pedig extrém körülmények uralkodnak. A déli sarkon a Nap nem nyugszik le, az északin pedig nem kel fel: innen ered a napforduló név is.
Több ezer éves hagyomány
A téli napfordulót már évezredek óta ünneplik, hiszen innentől kezdve minden nap egyre több fényt hoz, és a Nap „újjászületik”. Stonehenge kövei is úgy vannak elrendezve, hogy a napforduló napján tökéletesen igazodnak a felkelő Naphoz.
