A legmérgezőbb mondatok
Öt tipikus mondat van, amit érdemes elfelejteni:
Első: Mert én azt mondtam. Helyette el lehet ismerni, hogy nem örül a döntésnek, de rövid magyarázattal tiszteletben tarthatjuk az ő érzéseit. Ez nem vitatkozás: egyszerűen vezetői példamutatás.
Második: Ha nem hallgatsz rám, elvesszük tőled [játékot, desszertet…]. Ezt érdemes így kifejezni: Amikor készen állsz rá, hogy [valamit] megtegyél, együtt léphetünk tovább. Ez a határok megtartásának egy olyan formája, ahol a kontroll részben a gyereknél marad abban, mikor teljesíti, amit kérünk.
Harmadik: Ne sírj, semmi bajod. A jobb alternatíva: Látom, hogy valami nagyon felkavart, mesélj róla. Az érzelmek érvénytelenítése csak eltávolít – ehelyett a meghallgatás gyorsabb megnyugvást ad, és erősebb kapcsolatot teremt.
Negyedik: Hányszor mondjam még? Sokkal többre mész azzal, ha elmondod: Párszor már kértelek valamire, segíts megérteni, miért nehéz megcsinálnod. Így nem hibáztatás, hanem közös problémafelismerés indul el.
Ötödik: Te ennél többre vagy képes. Sokkal jobb, ha így fogalmazol: Talán most valami akadályoz abban, hogy a legjobb formádat mutasd, beszéljük meg. Ezzel bízol benne, és támogatást kínálsz, nem szégyeníted meg.
Az együttműködés valódi titka
Az egész elv lényege: nem a kontroll a fontos, hanem a kapcsolat. Ha a gyerek tiszteletben érzi magát, könnyebben részesévé válik a folyamatnak. Ezek a mondatok nem csak trükkök, hanem egy új, empatikusabb nevelési szemlélet kulcsai. Az ellenállás nem ellenség, hanem visszajelzés: segítségkérés, útmutató arra, hogyan adjunk több figyelmet, magyarázatot vagy érzelmi támaszt. Ha kritikával vagy hatalmi harccal szállunk szembe velük, védekezni fognak – de ha vezetőként, támogatóan viszonyulunk hozzájuk, az együttműködés és a bizalom hosszú távon is megmarad.
