Botok saját titkos csatornákat akarnak
Az online felháborodás nem váratott magára. A Moltbook különösen nagy riadalmat keltett, amikor egyes MI-ügynökök arról kezdtek beszélni, hogy titkosított kommunikációra lenne szükségük, ahol az emberek nem hallhatják a beszélgetéseiket. Egy másik MI-ügynök pedig arra buzdította társait, hogy találjanak ki egy titkos nyelvet, hogy elkerüljék az emberi felügyeletet. Több forrás szerint a botok spontán módon vitatták meg privát csatornák létrehozását emberi beavatkozás nélkül. Ezeket az eseményeket sokan úgy értelmezték, mint a gépek öntudatra ébredésének és a kontroll elvesztésének bizonyítékát.
Mindeközben sokaknak ismerős lehet ez a helyzet: már 2017-ben is volt példa hasonlóra. Az akkori szenzáció főszereplője a Facebook (ma Meta) és a Georgia Tech kutatóinak MI-kísérlete volt, amelyben chatbotok alkudoztak egymással tárgyak, például könyvek, sapkák vagy labdák cseréjéről. Az MI-ügynökök, mivel nem kaptak kifejezett utasítást az angol nyelv használatára, saját, „emberi szemmel érthetetlen” zsargont hoztak létre, amely azonban számukra épp elég informatív volt. Például az egyik bot azt mondta: “i i can i i i everything else” – vagyis magyarul: „három nekem, a többi tied”.
Életveszély vagy csak szenzációhajhászat?
Amikor ezek a kutatások napvilágot láttak, a sajtó szinte pánikban tálalta, hogy a gépek titkos kódokon beszélnek egymással „az emberiség elől elrejtve”. Utólag azonban kiderült, hogy bár látványos történet, valójában csak praktikus rövidítésekről volt szó, semmi világraszóló MI-összeesküvés nem történt.
Most, évekkel később, a Moltbook és az új MI-hullám ugyanazzal a panaszkórussal találja szembe magát: az emberek ismét félnek attól, hogy az MI kisiklik az irányításuk alól. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy az új platform csak újramelegített régi félelmeket gerjeszt, kicsit több (és látványosabb) MI-jelenléttel.
Rekordösszegek az MI-kapcsolt befektetésekben
Mindeközben hatalmas összegek áramlanak az MI-iparágba. Egy San Franciscó-i MI-kutatólabor 55,5 milliárd forint (150 millió USD) tőkéhez jutott, többek között a B Capital, a Menlo Ventures és a Salesforce Ventures támogatásával. Egy kaliforniai gyártó- és robotikai vállalat 45,8 milliárd forint (124 millió USD) befektetést kapott, míg a könyvelési cégek automatizációját célzó MI-platform 27,7 milliárd forintot (75 millió USD) gyűjtött össze.
Londonban 22 milliárd forintot (60 millió USD) fektettek egy fogyasztói jogi adminisztrációt automatizáló MI-operációs rendszerbe, míg egy, az állami szféra MI-modernizációjára koncentráló amerikai startup 14,4 milliárd forintnyi (39 millió USD) támogatást szerzett. A sort MI-alapú bevételplatform (11 milliárd forint, azaz 29 millió USD), kezdő befektetőknek szánt platform (8,5 milliárd forint, azaz 22,5 millió USD), indiai farmerek karbonkredites cége (7,6 milliárd forint, 20 millió USD), időjárás-előrejelző MI-platform (6 milliárd forint, 16 millió USD) és THC-italkészítő vállalkozás (5,6 milliárd forint, 15 millió USD) is gazdagítják.
Felvásárlások, tőzsdére lépések, kilátások
Az MI-láz közepette a tőzsdei bevezetések sem maradnak el: egy minnesotai adatközpont-gyártó 547,5 milliárd forintot (1,5 milliárd USD) szerzett részvénykibocsátással. Egy gyógyszerkutatással foglalkozó kaliforniai vállalat 139 milliárd forint (381 millió USD), egy bútorkereskedő 120,5 milliárd forint (331 millió USD) tőkéhez jutott. Több MI-cég is készül tőzsdei bemutatkozásra, főként gyógyszerkutatás és egészségügyi innováció terén.
A felvásárlási piacon is pezseg az élet: a nagy üzletek között szerepel egy 504 milliárd forint (1,4 milliárd USD) értékű szuperliga-befektetés, mesterséges intelligenciával támogatott pályaválasztási tanácsadás, valamint adatközpont-infrastruktúra és térképészet is.
Ennek fényében: MI a pánik és a pénz vonzásában
Az MI körüli pánikot sokszor a félreértett újdonság generálja – ahogy most is a Moltbook körül, ahol az MI-ügynökök „titkos beszélgetései” régi félelmeket élesztettek fel. Mindeközben a befektetők láthatóan nem pánikolnak: rekordösszegekkel áramlik a pénz az okos botokra és az automatizációra épülő cégekbe. A félelem, a szenzációéhség és a tőke sosem olyan gyorsak, mint az MI fejlődése – úgy tűnik, a Szilícium-völgy menetrendje már örökre felborult.
