Megdöbbentő méretű veszteségek
Az 1980 és 2015 közötti időszakban évente átlagosan 4,3%-os veszteséget regisztráltak, ami mintegy 18 millió tonna rizst jelent évente. Az adatok szerint ezek a veszteségek az ezredforduló óta tovább nőttek, mivel az extrém áradások mind gyakoribbak lettek. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a klímaváltozás tovább fokozza majd az ilyen típusú csapadékeseményeket, ezért a kockázat a jövőben csak nőhet.
A rizs összetett küzdelme: aszály és áradás
A tudósok már régóta tudják, hogy az aszály elpusztítja a rizst: a kutatás szerint az aszály évente átlagosan 8,1%-os terméscsökkenést okozott az elmúlt 35 évben. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a hosszan tartó vagy mély áradás éppen olyan káros lehet – ha nem károsabb –, mint az aszály. Bár a sekély víz segíti a rizs korai fejlődését, a 7 napnál hosszabb teljes elárasztás végzetes lehet a növény számára.
Mi számít rizsgyilkos áradásnak?
A tanulmány pontosan meghatározta: ha a rizsültetvény hét napon át teljes víz alatt áll, a növény többsége elpusztul. Ez az új definíció lehetővé tette a kutatók számára, hogy először pontosan mérjék fel, hogyan tizedelik meg ezek az áradások a világ népességének több mint felét tápláló alapélelmiszert.
Az adatok mögött: hogyan mérték az áradásokat?
A tudósok rizsnövekedési szakaszokra, globális terméshozamra, 1950-ig visszanyúló aszály- és áradás-adatbázisokra, áradási modellekre és a fontosabb rizstermelő folyómedencék talajnedvességének szimulációjára támaszkodtak. Eredményeik szerint a következő évtizedek leghevesebb hetében 13%-kal több csapadék is eshet, mint korábban. Ez a változás jelentősen gyakoribbá teheti a rizsgyilkos áradásokat.
Veszélyeztetett régiók és ellenálló rizsfajták
A jövő rizsválságait ellenállóbb rizsfajták termesztésével lehetne enyhíteni, leginkább a legveszélyeztetettebb helyeken. Kiemelkedően veszélyeztetett az indiai Sabarmati-medence, Észak-Korea, Indonézia, Kína, a Fülöp-szigetek és Nepál. A legnagyobb mennyiségi veszteséget Észak-Korea, Kelet-Kína és Nyugat-Bengál szenvedte el. Vannak azonban kivételek: például az indiai Pennar-medencében az áradások kifejezetten segítik a terméshozamot, mert itt a hőség és az aszály miatt a víz gyorsan elpárolog, így néha optimális nedvességet biztosít.
Az éghajlati szélsőségek ördögi köre
Az új eredmények hangsúlyozzák: a rizstermesztőknek nemcsak az áradásokkal és aszályokkal, hanem a hőhullámokkal és hidegstresszel is számolniuk kell – ráadásul ezek együttes hatása közel kétszeres termésveszteséget is okozhat. A megfelelő megoldások kidolgozása komoly globális kihívás a következő évekre.
